Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.

1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról

-iS8~ _ 4 _ Az új társasági törvénynek rövidebb távon a következő hatásai valószínűsíthetők: a./ Az állami vállalatok több mint háromnegyed része 19851987 között önkormányzó vagy önigazgató állami vállalattá szerveződött. Ezeknél a szervezeteknél az állam tulajdonosi jogainak túlnyomó többségét a vállalati tanács vagy a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés gyakorolja. Ezzel jogi értelemben végbement az államigazgatás és a vállalati gazdálkodás szétválasztása, amely nélkül a társulások keretében végbemenő horizontális koordináció sem képzelhető el. A gazdaság stabilitásának megtartása érdekében nem lehet cél, hogy ezek a vállalatok külső nyomásra, kampányszerűen tömegesen társasági formába alakuljanak át. Azt azonban nem szabad gátolni, hogy e vállalatok saját elhatározásukból - a forgalombiztonsági szempontok veszélyeztetése nélkül - átalakulhassanak gazdasági társasággá. Az eddigi tapasztalatok szerint a közép illetve kisméretű vállalatok esetében az önkormányzó, illetve önigazgató forma általában több előnnyel jár, mint hátránnyal. Ugyanakkor általában nem váltak be ezek a formák a pénzintézeti és biztosítási szférában, a külkereskedelmi vállalatoknál, valamint a több egységből álló nagyvállalatoknál. A nagyvállalatoknál és a trösztöknél ugyanis az államigazgatási irányítás alatt való működésre e vállalatok többségének az ún. versenyszektorba tartozása miatt nincs szükség, de a vállalati tanács sem megfelelő irányítási forma. Ebben a körben tehát a gazdasági társaságként, különösen pedig a részvénytársaságként való működés előtérbe kerülhet. b./ A szövetkezeteknek a szocialista fejlődés során kialakult külön szabályozását a jövőben is indokolt fenntartani és egyelőre kimaradtak a társasági törvény köréből a zömmel a szövetkezetekhez kötődő szakcsoportok is. Ugyanakkor nem lenne helyes a szövetkezeteket a társasággá való átalakulás lehetőségéből eleve kizárni. Ezt a kérdést azonban nem a társasági törvényben,