Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.
1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról
- 5 -f«3hanem külön kell szabályozni. Számítani lehet arra, hogy a szövetkezetek gazdasági társaságok alapításában továbbra is aktívan résztvesznek. Ezt támogatva a társasági törvény lehetővé teszi, hogy az egységes társasági szabályozáson belül az alapítók akaratából a szövetkezeti sajátosságokat megfelelően érvényesíteni lehessen . c./ A törvény jelentősen megnöveli az állampolgárok társulási lehetőségeit. így az eddigiektől eltérően gazdálkodó szervezetekkel és külföldiekkel is társulhatnak. A gazdasági munkaközösségek szabályozása rugalmasabbá vált, a betéti társaság intézményesítésével mód nyílik személyes közreműködés nélküli befektetésekre, valamint az állampolgárok részvényeket is vásárolhatnak. A törvény lehetővé teszi, hogy tisztán természetes személyekből álló korlátolt felelősségű társaság (kft) és részvénytársaság (rt) is alakulhasson. Ugyanakkor nem valószínűsíthető, hogy a kistermelés körén kívül jelentős méretű magánvállalatok jönnek létre a társasági szabályozás felhasználásával. A nagyobb állami vállalatok reprivatizálása, illetve a nagy magánvállalatok létrejötte adminisztratív korlátozások nélkül is, megfelelő állami intervenciós politikával meggátolható. Természetesen az új társasági törvény is közrehathat abban, hogy a jövőben az állampolgárok jövedelmi viszonyai között nagyobbak legyenek a különbségek, hiszen a nyereséges vállalkozások eredményeképpen erőteljesebb differenciálódással számolhatunk. Társadalmi-gazdasági életünkben azonban a gazdagodás a "hagyományos" állami vállalati és szövetkezeti formák mellett keletkezett és az új társasági törvény keretein kívül is létrejöhet, például ingatlanbérbeadás, nyeremény, takarékbetét, kötvény, stb. útján, nem is beszélve az illegális, de szinte ellenőrizhetetlen jövedelemszerzésekről. A társasági törvény módot ad az állampolgári befektetések legalizálására, mégpedig ellenőrizhetően és adóztatható módon. A társadalmi esélyegyenlőséget sértő, indokolatlan gazdagodás meggátolására ugyanis alapvetően a személyi
