Országgyűlési irományok, 1985. III. kötet • 59-74. sz.
1985-59 • 1988. évi törvény a közúti közlekedésről
-3onek a meglétét vizsgálja, amelyek a színvonalas képzéshez szükségesek. Ha a feltételek biztosítottak, a hatóságnak az engedélyt meg kell adnia. Az engedélyezéssel párhuzamosan megjelenik természetesen a hatóság folyamatos ellenőrzési feladata, a feltételek változatlan vagy növekvő színvonalú megtartása érdekében. Ha a feltételek már nincsenek meg, a hatóságnak az engedélyt vissza kell vonnia. A gépjárművezetők továbbképzésének a célja egyrészt a megszerzett közúti közlekedési ismeretek szintentartása,másrészt az ismeretek - változó követelményeknek megfelelő - továbbfejlesztése. A gépjárművezetők továbbképzése ma még csak részleges, a szükségesnél mindenképpen szűkebb körű és nem kellően szervezett. A javaslat továbbfejleszti a továbbképzés rendszerét. A továbbképző tanfolyamokon - önkéntes alapon - bárki részt vehet. Nem lehet azonban egyéni döntésre bizni a továbbképzésben való részvételt azoknál, akik valamilyen okból nem maguk választják meg azokat az eseteket, időpontokat, időtartamokat, amelyekben gépjármüvet kell vezetniök. Ezeknek a terhelése nagyobb, mint a többi gépjárművezetőé, velük szemben tehát vezetői készségeik és ismereteik tekintetében is nagyoDb követelményeket kell támasztani. Különösen vonatkozik ez azokra, akik a gépjárművezetői tevékenységen kivül - foglalkozásukkal egyébként szorosan öszszefüggő - más tevékenységet (pl. jegyárusítás és jegykezelés, utasinformáció, rakodás, vámkezelés) is ellátnak. Mindezekre figyelemmel a javaslat meghatározza a továbbképzésre kötelezett gépjárművezetők körét (19.§ (3) bek.). A továbbképzés mellett rendelkezik a javaslat az utánképzésről is (19.§ (4) bek.). Utánképzésre akkor kerül sor, ha a járművezetőről a közúti forgalomban az derül ki, hogy hiányos a közlekedési képzettsége, kultúrája, nem megfelelő a közlekedési magatartása. Az utánképzés azonban csak akkor lehet eredményes és igazságos, ha nem szubjektív megítélés szerint, hanem objektív alapokon nyugszik az elrendelése. A javaslat ezért az utánképzési kötelezettséget olyan hatósági intézkedésekhez köti, amelyek meghozatalát szabályozott, jogorvoslati lehetőséget is tartalmazó eljárás előz meg (a vezetői engedély visszavonása, az elkövető elmarasztalásával végződő szabálysértési eljárás). Helyszíni birság kiszabása esetén nincs lehetőség a járművezető utánképzésre kötelezésére. Az utánképzés abban is különbözik az alap-, illetőleg továbbképzéstől, hogy nem általában tartalmazza a járművezetéshez szükséges ismereteket, hanem azokra összpontosít, amelyekben a járművezető alkalmatlannak (vagy nem kellően alkalmasnak) bizonyult. A hatályos jogszabályok szerint jelenleg újból kell vizsgáznia annak a gépjárművezetőnek, akinek a vezetői engedélyét a hatóság legalább egy évi időtartamra visz30