Országgyűlési irományok, 1985. III. kötet • 59-74. sz.

1985-59 • 1988. évi törvény a közúti közlekedésről

-13díjfizetési kötelezettség csak egyes utakra vagy útfajtákra (pl, autópályák) rendelhető el. A javaslat 17.§-a a közúti közlekedést sújtó rendkivüli helyzetben rendkivüli intézkedésekre ad felhatalmazást. A rendelkezés célja, hogy a közúti forgalom fenntartását, az alapvető személy- és áruszállítási feladatok teljesítését és ezáltal a lakosság ellátását központi irányítás mellett, a rendelkezésre álló, továbbá az ide bevonható vagy a veszélyeztetett területre átcsoportosítható eszközök tervszerű felhasználásával biztosítsa (17.§). A javaslat 18.-19.§-ához: A közúti közlekedés biztonságának elemi feltétele a forgalom szabályozottsága, valamint az, hogy a szabályokat a résztvevők megismerjék és megtartsák. A szabályok kellően pontos ismerete, valamint az ezen alapuló helyes és kulturált közlekedési magatartás a legfontosabb garanciája a balesetek elkerülésének, sőt - a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyéb szakmai ismeretekkel együtt - fontos tényezője vagy előfeltétele a közlekedés hatékonysága növekedésének is. Erre figyelemmel már az óvodás kortól kezdődően minden korosztályra ki kell terjeszteni a közúti közlekedésre nevelést és oktatást, valamint - a helyes közlekedési magatartásformák kialakulását előmozdító - felvilágosító és propagandamunkát. Utóbbiakban a tömegtájékoztató szerveknek is jelentős feladata van (1S.§). A közúti közlekedés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek megteremtésében, a fejlesztésben, a szabályozásban, a tevékenységek ellenőrzésében fontos szerepe van a különböző szintű és szakirányú közlekedési szakemberképzésnek. Ez a képzés elsősorban az állami oktatási intézményekben történik.De képeznek ki szakembereket tanfolyamokon is; a járművezetők képzése pedig elsősorban tanfolyami rendszerben folyik (19.§ (1) és (2) bek.). A közúti közlekedési szakemberek és a járművezetők tanfolyami képzésében különböző szervek vesznek részt. Magánszemélyek a közúti járművezetők tanfolyami képzésében és továbbképzésében működhetnek közre, az általuk alapított gépjármüvezetőképző munkaközösség keretében.Más formában magánszemély ilyen tevékenységet nem végezhet, de a gépjármüvevezetőképző munkaközösség képzési és továbbképzési joga, lehetősége, ehhez szükséges feltételrendszere azonos a többi képző szervekével. A képzésben tehát nincs állami monpólium. Az állam felelőssége a közúti közlekedés biztonságáért ezen a területen a számonkérés (a vizsgáztatás) állami feladatában (9.§ (1) bek.), valamint abban nyilvánul meg, hogy a tanfolyami képzéshez hatósági engedély szükséges.Az engedélyezési eljárás során a hatóság azoknak a személyi és tárgyi feltételek29