Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-31 • Törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

-2.8S23 gésnek, a tiltott szerencsejáték szervezésének és az orgazdaságnak a büntetési tétele jelenleg egy évig terjedő szabadságvesztés, javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés, míg az üzletszerű kéjelgés elősegítése jelenleg két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Javaslat egységesen két évig terjedő szabadságvesztésre, szigorított javító-nevelő munkára, javító-nevelő munkára vagy pénzbüntetésre módosítja ezeknek a vétségeknek a büntetési tételét. A kitartottságot és a kerítést a Btk 206. §-a, illetőleg a Btk 207. §-ának /l/ bekezdése három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Ezeket a bűntetteket rendszerint munkakerülő életmódot folytató személyek' követik el, a szigorított javító-nevelő munka alkalmazása tehát e bűntettek elkövetőivel szemben is indokolt. Ezért a Javaslat a három évig terjedő szabadságvesztés mellett vagylagos büntetésként felveszi a szigorított javítónevelő munkát. A 38. §-hoz 1. A Btké 20. §-ának j\j bekezdése felsorolja a hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt feljelentés megtételére jogosultakat. Az e/ pont szerint, ha a sértett a fegyveres erők, fegyveres testület vagy ezek tagja, a feljelentés megtételére az a miniszter /országos hatáskörű szerv vezetője/jogosult, akinek az alárendeltségébe a sértett tartozik. A feljelentési hatáskörnek ez a központosítása gyakorlati szempontból nehézkesnek bizonyult. Ezért a Javaslat a Btké e rendelkezését azzal egészíti ki, hogy a feljelentésre a miniszter /országos hatáskörű szerv vezetője/ által megbízott vezető is jogosult. 2. Egyes bűncselekmények bűntetti és vétségi alakjának érték szerinti elhatárolásáról a Btké 27. §-a rendelkezik. Ez az értékhatár adócsalás, jövedékkel visszaélés, csempészet és vámorgazdaság esetében 100.000 forint, míg a devizagazdálkodás megsértésénél és a vagyon elleni bűncselekménynél 10.000 forint. Az értékhatárok 1979. évi megállapítása óta az ár- és jövedelmi viszonyok lényegesen módosultak. Ma már ezek az értékhatárok nem felelnek meg azoknak a szempontoknak, amelyeknek alapján a szabályozás történt. Ezért indokolt az egyes bűncselekmények bűntetti és vétségi alakját elválasztó értékhatároknak a jelenlegi összeg kétszeresére való felemelése. 3. Arra nézve, hogy egyes bűncselekményeknél az elkövetési értéket /az okozott kárt, illetőleg vagyoni hátrányt/ mikor kell jelentősnek, illetve különösen nagynak tekinteni, a Legfelsőbb Bíróság adott iránymutatást a II. számú büntető elvi döntésben. A Legfelsőbb Bíróság a jelentős értéket 100.000 forintot meghaladó összeg, míg a különösen nagy értéket 1,000.000 forintot meghaladó összeg esetén tekinti megvalósultnak. A törvényesség szempontjából helyesebb, ha ezeket az értékhatárokat is törvényi szintű jogszabály, a Btké határozza meg. A Javaslat jelentős érték esetében az értékhatárt a jelenlegi kétszeresében állapítja meg, a különösen nagy értéknél az elvi döntésben meghatározott összeget veszi át. 4. A bűnügyi nyilvántartásról a Btké IV. fejezete, ezen belül a nyilvántartás megszüntetéséről a 30. § rendelkezik. Hiányzik azonban a rendelkezés arról, hogy a szigorított javítónevelő munkára ítélteket meddig kell nyilvántartani. A Btké 30. §-a /l/ bekezdésének b/ pontja szerint a szándékos bűncselekmény miatt javító-nevelő munkára ítélteket a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés beálltától számított öt évig kell nyilvántartani. A Javaslat ezt a nyilvántartási határidőt kiterjeszti a szigorított javító-nevelő munkára ítéltekre. A 39. §-hoz 1. Az üzérkedés szabálysértési alakja a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény /Sztv/ 111. §-ában meghatározott jogosulatlan kereskedés szabálysértése. Az üzérkedés tör-