Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-31 • Törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

-18324 vényi tényállásának módosításával összhangban a jogosulatlan kereskedés tényállását is ki kell egészíteni a „folyamatosan" szövegrésszel. 2. A népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény 27. §-ának /l/ bekezdése szerint a népi ellenőrzési bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja hivatalos személy; a népi ellenőr az ellenőri tevékenysége során a hivatalos személyt megillető büntetőjogi védelemben részesül. Valójában azonban a népi ellenőrt nem csupán fokozott büntetőjogi védelem illeti meg, hanem e tevékenysége során hivatalos személy. Ez abból következik, hogy az 1968. évi V. törvény 1. §-a szerint a népi ellenőrzés általános hatáskörű állami ellenőrző szervezet. A népi ellenőr tehát államigazgatási feladatot lát el, ezért a Btk 137. §-a /l/ bekezdésének c/ pontja értelmében hivatalos személy. A Btk 137. §-a és az 1968. évi V. törvény 27. §-ának /l/ bekezdése közötti ellentmondást a Javaslat az utóbbi törvény módosításával oldja fel. A 40. §-hoz A Javaslat 40. §-a a törvény hatálybalépéséről és a Btk, valamint más jogszabályok egyes rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. A hatályon kívül helyező rendelkezések indokai a következők: 1. A hazánkba beutazó külföldiek számának emelkedésével növekszik a Magyarországon szabadságvesztésre ítélt nem magyar állampolgárok száma. Az ilyen elítélttel szemben mellékbüntetésül gyakran szabnak ki kiutasítást. Ennek az a következménye, hogy az elítélt — a Btk 47. §-a /3/ bekezdésének d/ pontjában foglalt kizáró körülmény folytán — nem bocsátható feltételes szabadságra. Ez méltánytalan hátrány a nem magyar állampolgár elítéltek számára. Ezért indokolt a Btk 47. §-a /3/ bekezdése d/ pontjának a hatályon kívül helyezése. 2. A Btk 135. §-a szerint a sorállományú katona próbára bocsátása esetén a próbaidő a szolgálati viszony megszűnéséig tarthat, a legrövidebb tartama hat hónap. Ez a rendelkezés mind elvi, mind gyakorlati szempontból szükségtelen. Nincs olyan elvi megfontolás, amely kizárná, hogy a katonai bíróság által próbára bocsátott katona leszerelése után a próbaidő folytatódjék. A gyakorlati tapasztalat pedig azt mutatja, hogy a hat hónapos legrövidebb tartam nem mindig érvényesül; előfordul, hogy a katonát a próbára bocsátás után rövid idővel egészségügyi okból leszerelik. Ez indokolja a Btk 135. §-ának a hatályon kívül helyezését. 3. A Btk 196. §-ának /2/ bekezdése a tartás elmulasztása miatti büntetőjogi felelősséget arra a férfira is kiterjeszti, akit az apaság megállapítása nélkül terhel gyermektartási kötelezettség. Ez az 1952. évi 23. számú törvényerejű rendelet /Csjté/ 43. §-ához kapcsolódott, amelyet az 1986. évi IV. törvény 39. §-ának /2/ bekezdése hatályon kívül helyezett. Ezért nem indokolt a tartás elmulasztásának a Btk 196. §-a /2/ bekezdésében meghatározott tényállásának a fenntartása. 4. Egyes bűncselekmények szabálysértési alakjait a Btké 28. §-ának /l/ bekezdésében meghatározott értékhatárok választják el a bűncselekménytől. A Btké 28. §-ának /2/ bekezdésében szabályozott értékegybefoglalás azt jelenti, hogy nem szabálysértés, hanem bűncselekmény valósul meg, ha ugyanaz az elkövető több olyan cselekményt követ el, amelynél az érték egyenként nem haladja meg a szabálysértési értékhatárt, az értékegybefoglalás folytán viszont az összérték az értékhatárt meghaladja. Az érték egy befoglalás különösen a vagyon elleni vétségek jogi szabályozását teszi bonyolulttá. A szabálysértési értékre megvalósult tulajdon elleni cselekmények akkor is bűncselekménynek minősülnek, ha azokat üzletszerűen követik el, vagy az elkövető különös visszaeső. A konkrét esetben az értékegy befoglalás, a különös visszaesés, illetőleg az üzletszerűség találkozása a büntetés kiszabásánál ellentmondásos helyzetet teremthet. A szabályozás egyszerűsítése érdekében indokolt az értékegybefoglalás elhagyása. Ezért a Javaslat hatályon kívül helyezi a Btké 28. §-ának /2/ bekezdését, valamint az egyes szabálysértési tényállásoknak az értékegybefoglalásra vonatkozó rendelkezéseit /Sztv