Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-31 • Törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

-18318 tése a fontosabb ügyben történt kötelességszegés, továbbá a bűnszövetségben és az üzletszerűen való elkövetés esetében magasabb büntetési tétellel. 3. Az állami szerv, szövetkezet vagy egyesület önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja által elkövetett vesztegetés tényállását a Btk 252. §-a tartalmazza. A Javaslat 21. §-a egyrészt a bűncselekmény elkövetőinek körét fogalmazza meg pontosabban — a Btk 251. §-a módosított /l/ bekezdésével összhangban —, másrészt súlyosítja a büntetőjogi felelősséget. A jelenleg vétséget megvalósító alapesetet három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűntettnek nyilvánítja, a súlyosabban minősített esetek közé pedig beiktatja a bűnszövetségben és az üzletszerűen elkövetést. 4. A Btk 254. §-a a 251. és a 252. §-ban szabályozott gazdasági vesztegetés kiegészítő tényállása, azt rendeli büntetni, aki az állami szerv stb. dolgozójának vagy tagjának a kötelességszegésért előnyt ad vagy ígér. A Javaslat 22. §-a súlyosabb jogkövetkezményt fűz ahhoz az esethez, amikor az előnyt állami szerv, gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet vagy egyesület önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik. 5. A Btk 256. §-ának /3/ bekezdése az állami szerv, szövetkezet vagy egyesület dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedést bünteti. A Javaslat 23. §-a a cselekmény passzív alanyainak felsorolását pontosítja. 6. A Javaslat 24. §-a értelmező rendelkezéseket tartalmaz. Azt mondja ki, hogy a közélet tisztasága elleni bűncselekményekről szóló cím alkalmazásában gazdálkodó szervezet a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának c/ pontjában felsorolt jogi személy, és kötelességszegés a kötelességnek előny adásához kötött teljesítése is. Az utóbbinak a Btk-ban való kimondása a jogalkalmazás egysége érdekében szükséges. A 25. §-hoz A Btk-nak a közveszélyokozásról szóló 259. §-ában az /l/ bekezdés felsorolja a közveszélyokozás elkövetésének módjait, elsőként a gyújtogatást emelve ki. A gondatlanságból elkövetett közveszélyokozást a Btk 259. §-ának /4/ bekezdése rendeli büntetni. A jogalkalmazási gyakorlatban nem alakult ki egységes értelmezés arra, hogy a tűzvész gondatlanságból való előidézése megvalósítja-e a gondatlanságból elkövetett közveszélyokozást, az /l/ bekezdésben írt gyújtogatás ugyanis kifejezetten szándékos magatartás. Ez a kérdés azért jelentős, mert a közveszély előidézésének a gyakorlatban leginkább előforduló módja a tűzvész okozása. Az egységes jogértelmezés kialakítása érdekében a Javaslat módosítja a közveszélyokozás törvényi tényállását, a gyújtogatás helyébe a tűz pusztító hatásának kiváltását veszi fel. Ez a szövegezés egyértelművé teszi, hogy a közveszélyokozás ilyen módon is elkövethető gondatlanságból. A 26. §-hoz A közokirat-hamisításnak a Btk 274. §-a /l/ bekezdésének b/ pontjában meghatározott fordulatát az követi el, aki más által készített hamis, vagy más által hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál. Ez a tényállás nem ad büntetőjogi védelmet arra az esetre, ha az elkövető a saját maga által készített hamis vagy saját maga által hamisított közokiratot használ fel olyan időben, amikor a hamisítási cselekmény /Btk 274. § /l/ bek. a/ pont/ már elévült. A szabályozásnak ezt a fogyatékosságát a Javaslat úgy oldja meg, hogy a Btk 274. §-a /!/ bekezdésének b/ pontjából elhagyja a „más által" szövegrészeket.