Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-31 • Törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

19 A 27. §-hoz 1. A természetkárosításnak a Btk 281. §-ának /l/ bekezdésében meghatározott törvényi tényállása a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. számú törvényerejű rendelettel van összhangban. Ezt a jogszabályt az 1982. évi 4. számú törvényerejű rendelet váltotta fel, és hatályba lépett a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény is, amelyet az 1986. évi 15. számú törvényerejű rendelet hirdetett ki. A természetkárosításra vonatkozó büntetőjogi szabályozás már nem felel meg a természetvédelem magas szintű jogi szabályozásának. Az összhangot a Btk 281. §-a /l/ és /2/ bekezdésének módosítása teremti meg. 2. A Btk 281. §-a új /l/ bekezdésének a/ pontja a növények és állatok védelmével kapcsolatos tényállást tartalmazza. Fokozottan védetté nyilvánítás a természetvédelemnek az 1982. évi 4. számú törvényerejű rendelet 7. §-ában szabályozott intézménye. A fokozottan védett növényfajokat az 1/1982. /III. 15./ OKTH számú rendelkezés 3. számú melléklete, a fokozottan védett állatfajokat a rendelkezés 4. számú melléklete sorolja fel. Ezek a mellékletek azonban csak Magyarországon honos növény- és állatfajokat tartalmaznak. Az 1986. évi 15. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett egyezményben vállalt kötelezettségünkre tekintettel a Javaslat a fokozott védelem alatt álló növénnyel és állattal azonos büntetőjogi védelmet ad a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó növényeknek és állatoknak is. A törvényi tényállásban említett nemzetközi szerződés alatt tehát jelenleg az 1986. évi 15. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett egyezményt kell érteni. A büntetőjogi védelem nemcsak a növényre és az állatra, hanem annak bármely fejlődési szakaszában levő egyedére és a származékára is kiterjed. Az utóbbi fogalom alá tartozik pl. az elefántagyar. Az a/ pont elkövetési magatartásai a megszerzés, a külföldre juttatás, az értékesítés és az elpusztítás. Valamennyi elkövetési magatartás tényállási eleme a jogellenesség. Ha a fokozottan védett, illetőleg a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó növény vagy állat megszerzése stb. megengedett módon történik, bűncselekmény nem jön létre. Az /l/ bekezdés b/ pontja a védett természeti terület hátrányos megváltoztatását szankcionálja. A természeti terület védelmének alapvető szabályait az 1982. évi 4. számú törvényerejű rendelet 10—16. §-a tartalmazza; a 11. § mondja ki, hogy tilos a védett természeti terület jellegét és állapotát a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. Bűncselekmény azonban csak akkor jön létre, ha a természeti terület megváltoztatása jogellenes és jelentős mértékű. 3. A Btk 281. §-a /2/ bekezdésének helyébe lépő rendelkezés a természetkárosítás súlyosabban minősülő eseteit tartalmazza. Az /l/ bekezdés a/ pontjában meghatározott cselekmények akkor minősülnek súlyosabban, ha a növény vagy az állat tömeges pusztulását idézik elő. A tömeges pusztulás megítélésénél nemcsak az elpusztult növények vagy állatok számát, de az előfordulásuk gyakoriságát is figyelembe kell venni. Az /l/ bekezdés b/ pontjában meghatározott cselekmény akkor minősül súlyosabban, ha a terület helyrehozhatatlan károsodását vagy megsemmisülését idézi elő. Megsemmisülés következhet be pl. barlang esetében. A 28. §-hoz A kábítószerrel visszaélésnek a Btk 282. §-a /3/ bekezdésének c/ pontjában felsorolt súlyosabban minősítő körülménye a jelentős mennyiségű, illetőleg értékű kábítószerrel való elkövetés. Az, hogy a kábítószer mikor jelentős értékű, az ítélkezési gyakorlatban nem alakult ki, és egzakt meghatározása, a kábítószer forgalmi értékének bizonytalansága folytán nem is várható. Minthogy az üzletszerűen, a bűnszövetségben és a jelentős mennyiségű kábítószerrel való elkövetés is megvalósítja a bűncselekmény súlyosabban minősített eseteit, a jelentős