Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-31 • Törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

15 87. §-ába beiktatott új /5/ bekezdéssel meghatározza a bűncselekményeknek azt a körét, amely miatt a büntetés enyhítése esetén szigorított javító-nevelő munka kiszabható. A 13. §-hoz 1. A hatályos jog szerint a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó terhelttel szemben a büntető eljárás lefolytatható, ha a kiadatásának nincs helye, vagy a kiadatását megtagadták /Be 192. § /3/ bek. a/ pont/. Ilyen esetben a bíróság büntetést szab ki, amely azonban nem hajtható végre. Ha az elítélt utóbb hazatér, a javára perújítást rendelnek el, és új eljárásra kerül sor. 2. A jelenlegi szabályozás ellentmondásait a Javaslat, valamint a Be-t módosító törvény javaslata azáltal küszöböli ki, hogy a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó terhelt felelősségre vonását mind büntető anyagi jogi, mind büntető eljárásjogi szempontból új alapra helyezi. A büntetőjogi szabályozást a Btk-ba beiktatott 87/A. § tartalmazza. E szerint, ha a bíróság a büntető eljárást jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó vádlottal szemben folytatja le, a bűnösségét megállapíthatja, de a büntetés kiszabását mellőzi. Az utóbbi alól kivétel, hogy a közügyektől eltütást és vagyonelkobzást a bíróság ebben az esetben is alkalmazhat. A közügyektől eltiltás lehetősége azért célszerű, mert így a vádlott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti a Btk 54. §-ának [2/ bekezdésében meghatározott jogait, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát és kitüntetéseit, ezekkel kapcsolatban tehát nincs szükség külön intézkedésre. A vagyonelkobzás kiszabásának lehetővé tétele azért indokolt, mert ez az elítélt távollétében is végrehajtható. A Javaslat az elévülést is szabályozza; ilyen esetben a büntethetőség elévülésére vonatkozó szabályok /Btk 33—35. §/ az irányadók. A Javaslat szabályozása nem idegen a magyar büntetőjogtól. Egyes bűncselekményeknél a vádlott távollétében a bűnösség megállapítását és vagyoni elégtétel kiszabását a felszabadulás előtti jogunk ismerte; a népbíráskodásról szóló 1945. évi VII. törvény pedig a háborús és népellenes, továbbá a demokratikus államrend ellen irányuló bűncselekmények miatt tette lehetővé az ismeretlen helyen tartózkodó vádlottal szemben a bűnösség megállapítására és vagyonelkobzásra kiterjedő ítélet hozatalát. A 14. §-hoz 1. A Btk 102. §-a /l/ bekezdésének c/ pontja szerint javító-nevelő munka esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli törvényi mentesítés a büntetés kitöltésének, illetve végrehajthatósága megszűnésének a napján következik be. Ennek az az elvi alapja, hogy ellentmondás lenne, ha az elítélt már a büntetés végrehajtása alatt mentesülne az elítélés hátrányos következményei alól, mert így büntetlen előéletűn hajtanának végre büntetést. A javító-nevelő munka új végrehajtási módjának bevezetése azonban a törvényi mentesítés differenciált szabályozását teszi szükségessé. A közérdekű munka általános alkalmazhatóságát korlátozná, ha az elítélt csak a büntetés kitöltésekor részesülne törvényi mentesítésben. Közérdekű munka esetében az indokolt, hogy a törvényi mentesítés az ítélet jogerőre emelkedésével álljon be. Az ítéletben kijelölt munkahelyen végzendő javító-nevelő munka esetében viszont nincs alap a jelenlegi szabályozás megváltoztatására. 2. A Btk 102. §-ának /3/ bekezdése kizárja a törvényi mentesítést, ha az elítélt többszörös visszaeső. Ha a bíróság a többszörös visszaesőt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, a Btk 103. §-ának /3/ bekezdése alapján — az általánosnál szigorúbb feltételekkel — bírósági mentesítésben részesülhet. A jelenlegi szabályozás nem rendelkezik arról, hogy a többszörös visszaeső végrehajtandó szabadságvesztésnél enyhébb büntetés esetén milyen módon részesülhet mentesítésben. Ezt a hiányt pótolja a Javaslat, a Btk 102. §-a /3/ bekezdésének azzal