Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-31 • Törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

16 a módosításával, hogy a többszörös visszaeső az /l/ bekezdés d/—f/ pontjában felsorolt büntetésekkel kapcsolatban nem részesül törvényi mentesítésben. Ha ugyanis a többszörös visszaesővel szemben az /l/ bekezdés aj—cl pontjában felsorolt büntetést szabnak ki, nem indokolt a törvényi mentesítést kizárni, vagy az általánosnál szigorúbb feltételekhez kötni. A 15. §-hoz A javító-nevelő munkának fiatalkorúval szembeni alkalmazására a Btk 113. §-a sajátos életkori korlátozást ír elő; csak akkor alkalmazható, ha a fiatalkorú a tizenhatodik életévét már betöltötte. Ennek az az indoka, hogy a tizenhat éven aluli fiatalkorúak nagyobb részt még nem, vagy csak rövid ideje állnak munkaviszonyban. Ezt a gyakorlatban bevált szabályt a Javaslat fenntartja. Kizárja viszont azt, hogy a fiatalkorút közérdekű munkaként végzendő javító-nevelő munkára ítéljék. A közérdekű munkát a heti pihenőnapon, illetőleg a szabadnapon kell végezni. A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés céljának elérésére nem látszik alkalmasnak, hogy a fiatalkorú — akár tanuló, akár munkaviszonyban áll — hetenként egy szabadnapját büntetésként közérdekű munkával töltse. Aló. §-hoz Ha a fiatalkorút hat hónapot meghaladó szabadságvesztésre ítélik, a Btk 75. §-ában szabályozott kényszergyógyítás elrendelése nem kizárt. Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén viszont kényszergyógyításra nem kerülhet sor. A gyakorlati tapasztalat szerint a javítóintézeti nevelésre utalt fiatalkorúak között vannak olyan alkoholisták, illetőleg kábító hatású anyagot fogyasztók, akiknek a kényszergyógyítása a javítóintézeti nevelés alatt célszerű lenne. A Javaslat ezt lehetővé teszi. A kényszergyógyítás tárgyi és személyi feltételeit a javítóintézetekben is meg kell teteremteni. Ezért a Javaslat 16. §-ának hatálybalépéséről külön jogszabály fog rendelkezni /40. §/l/bek./. A 17. §-hoz A Btk 125. §-a szerint a katonával szemben vétség miatt indult büntető eljárásban büntetés helyett fegyelmi fenyítés alkalmazható. Közömbös, hogy katonai vagy nem katonai vétségről van-e szó; a fegyelmi fenyítés alkalmazásának az a feltétele, hogy a büntetés célja ez által is elérhető legyen. Vannak azonban olyan, katona által elkövetett bűntettek, amelyeknek a társadalomra veszélyessége csekély fokú, ezért büntetés helyett fegyelmi fenyítés alkalmazása indokolt. A Javaslat ennek a lehetőségét megteremti, de azokra a katonai bűntettekre korlátozza, amelyek három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendők. A fegyelmi fenyítést az arra illetékes parancsnok alkalmazza. A 18. §-hoz A Btk 230. § taxatív felsorolást ad azokról a közfeladatot ellátó személyekről, akik elleni erőszak a 229. § szerint büntetendő. A felsorolás kiegészítése két vonatkozásban indokolt. Az e/ pont szerint fokozott védelemben részesül a bírósági vagy más hatósági eljárásban