Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-28 • Törvényjavaslat a földről

-2.11­24 mert ezek általában állami, illetőleg szövetkezeti tulajdonban vannak, s a kivételesen magán­személy tulajdonában levő ilyen föld nem válhat munka nélküli jövedelem forrásává. 3. A tulajdonszerzés korlátozása minden szerzésre vonatkozik, kivéve az öröklést és az elbirtoklást. A törvényben kapott felhatalmazás alapján a minisztertanácsi rendelet lehetővé teszi, hogy a korlátozás alól a hatóság — a jelenlegi szabályozással egyezően —jogszabályban meghatározott esetekben, kérelemre felmentést adjon. Ilyen eset pl. az, ha valaki azért akar lakást vásárolni, mert a tulajdonában levő lakásban bérlő lakik (35. §). 4. A javaslat kimondja, hogy a megszerezhető mértéket meghaladó tulajdont — jogsza­bályban meghatározott esetekben — el kell idegeníteni; ennek a kötelezettségnek az elmu­lasztása esetén pedig el kell rendelni a többlettulajdon tanácsi értékesítését. A felhatalmazás alapján a minisztertanácsi rendelet az általánostól eltérően szabályozza a család tagjai öröklés, házasságkötés, elbirtoklás vagy örökbefogadás folytán keletkezett többlettulajdonának elidegenítését. Kimondja, hogy ezekben az esetekben a többlettulaj dönt csak akkor kell elidegeníteni, ha a lakások (lakótelkek), illetőleg üdülők (üdülőtelkek) száma meghaladja a család tagjainak számát, a termőföld-tulajdon pedig a tizenöt hektárt. A sajátos szabályozást az indokolja, hogy ilyenkor a többlettulajdon nem a tulajdonszerzést korlátozó rendelkezések megsértésével jött létre. A rendelkezés emellett családvédelmi célokat is szol­gál. A házastársak külön-külön tulajdonának elidegenítésére vonatkozó kötelezettség ugyanis akadályozza a házasságkötést, különösen az újraházasodást, és a házasság felbontására ösztö­nöz, mert a házastársi kapcsolathoz képest előnyösebbé teszi az élettársi viszonyt (36. §). 5. A tanya és a hozzátartozó termőföld magánszemélyek közötti adásvételének eseté­ben a javaslat elővásárlási jogot biztosít annak a mezőgazdasági nagyüzemnek a javára, amely­nek területén a tanya fekszik. Ez a jelenleg is érvényes szabály lehetővé teszi a mezőgazdasági nagyüzem részére a tanya és a termőföld tulajdonának megszerzését, a nagyüzemi mezőgaz­dasági művelést akadályozó tanyák felszámolását, ha azt magánszemély más magánszemély­nek el kívánja adni (37. §). A mezőgazdasági szövetkezetbe bevitt föld tulajdona A 38-39. §-hoz 1. A javaslat utal a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekről szóló jogszabályokban meghatározott földbeviteli kötelezettségére, és a hatályos szabályozásnak megfelelően rendezi a bevitt föld tulajdonát. Lehetőséget ad arra, hogy a bevitt föld tulajdonosa földjét (részarányát) — a magánsze­mély által megszerezhető termőföld-tulajdon mértékéig — elcserélje a mezőgazdasági szövet­kezet nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan földjével. A cseréhez szükséges ható­sági jóváhagyás biztosítja azt, hogy a csere értékarányos legyen (38. §). 2. A javaslat úgy rendelkezik, hogy a mezőgazdasági szakszövetkezet érdekeltségébe tartozó, tagi gazdaságban hasznosított földet csak a szakszövetkezet tagjára lehet átruházni, és a szakszövetkezet tagjának lehet bérbe, haszonbérbe, illetőleg használatba adni. A tulaj­don átruházása során a magánszemélyek tulajdonszerzésének korlátozására vonatkozó ren­delkezéseket alkalmazni kell. A tulajdon átruházásának lehetősége elősegíti a földek megművelését, különösen az idős, munkaképtelen szakszövetkezeti tagok esetében. A javaslat ugyanakkor a mezőgazda­sági szakszövetkezet érdekeltségébe tartozó földek megváltásának szabályozásával (40. § (3) bekezdése) megfelelő garanciát ad arra, hogy a földek a szakszövetkezet érdekeltségében maradjanak (39. §).

Next

/
Oldalképek
Tartalom