Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról

30 fokú oktatás fejlesztésére a tanácsok 3,8 milliárd forintot használtak fel, valamivel kevesebbet, mint amennyi az előirányzat. Beruházások és átszervezések révén a tervezett középiskolai és szakmunkásképző tantermeknek a kétszerese készült el, de a megszüntetések miatt a középfokú oktatás intézményhálózata a tervezettnél kevésbé bővült. A vízgazdálkodásra a tanácsok 5 milliárd forintot fordítottak. Ez nem érte el a tervezettet. A tanácsi, az országos vízügyi hivatali, a közüzemi vállalati, s a társulati beruházások együttes eredményeként — a tanácsi számítások szerint — 160 ezer lakos jutott egészséges ivóvízhez, 84 ezerrel nőtt a közműves vízellátásba és 45 ezerrel a csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma. Az egészségre ártalmas vizű települések közül 74-ben véglegesen megvalósították azt, hogy a lakosság — mintegy 53 ezer állampolgár — egészséges ivóvízhez jusson. Az azonban továbbra is gond, hogy még mindig csaknem 1,5 millió ember él olyan helységekben, ahol nem jutnak hozzá fúrt közkútból vagy vízvezeték-hálózatból származó ivóvízhez, s közülük 810 ezren nem megfelelő vízminőségű településen laknak. Az egészségügyi és a szociális ellátás beruházásaira a tervezettnél valamivel többet, 4,1 milliárd forintot használtak fel. Kiemelt jellegének megfelelően több mint 700 millió forint szolgált arra, hogy az intézményeket gépekkel és műszerekkel lássák el. A gazdasági fejlődés 1986. évi tényszámai számottevően eltérnek az 1987. évi népgazdasági tervben és az állami költségvetés kialakítása során feltételezettől: a nemzeti jövedelem kisebb lett, a belföldi felhasználás a vártnál is nagyobb mértékben haladta meg a tervezettet, a külgazdasági egyensúlyviszonyok a föltételezettnél sokkal nagyobb mértékben romlottak. Az eltérések egyirányúak, s a már hosszabb ideje érvényesülő kedvezőtlen gazdaságfejlődési irányzatoknak a következményei: továbbélésük súlyosan veszélyezteti az 1987-re kitűzött célokat. Az 1987. év eleji gazdasági folyamatok jelezték, hogy a kedvezőtlen irányzatok tovább A vállalatok és a szövetkezetek támogatására a tanácsok 7,7 milliárd forintot fordítottak, közel 500 millió forinttal kevesebbet, mint 1985-ben. A vállalati támogatások legnagyobb részével a lakóházak fenntartását segítették. A tanácsok lakóház-javítási programja megtorpant. A lakbéreknek és a nem lakásbérlemények díjának fokozatos emelkedése miatt a saját bevételek 720 millió forinttal növekedtek, az állami támogatás ugyanakkor 590 millió forinttal csökkent. A lakóházak javítására fordítható források összege 10,4 milliárd forint. Figyelembe véve az építőipari árszínvonal emelkedését is, a források reálértéke számottevően csökkent. Részint ennek hatására, részint pedig azért, mert a tanácsok és az ingatlankezelő szervek sem fordítottak mindenütt kellő gondot a hatékonyabb gazdálkodásra, a lakásszolgáltatást régebben általánosan jellemző feszültségek ismét fölerősödtek. A tanácsi célokat eredményesen szolgálta és segítette elő a társadalmi munka. Ennek értéke az előző évit 11%-kal haladta meg, s 1986-ban csaknem 16 milliárd forintra rúgott. Ennek nagy része a települési vízellátásra, a szennyvizek elvezetésére, a helyi utak és hidak felújítására, parkfenntartásra, illetőleg a kommunális ellátáshoz kapcsolódó fejlesztési célokra fordítódott. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke országosan 1501 forint volt, de Bács-Kiskun és Szolnok megyében ennek több mint a kétszerese, Tolna és Nógrád megyében pedig 2500 forintnál több. folytatódnak: nem tapasztalható a termelés, a konvertibilis elszámolású kivitel növekedése és az élénkülés irányába mutató fordulat megindulása, márpedig célirányos beavatkozások nélkül elháríthatatlan az egyensúlyviszonyok további romlása. A kormányzat akcióprogramot dolgozott ki, hogy az 1987. évi népgazdasági tervben előírt követelmények teljesítését segítse. Az ennek keretében már megtett és a még előkészületben lévő intézkedéseknek az a célja, hogy a nemzeti jövedelem szükséges mértékű növekedésének megalapozására javuljanak a teljesítmények, ezen belül növekedjen a gazdaságos konvertibilis elszámolású export, az előremutató