Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról

31 vállalati törekvések megvalósulása számára jobb lehetőségek nyíljanak, szoruljon vissza a gazdaságtalan tevékenység, ennek megfelelően gyorsuljon fel a munkaerő- és tőkeáramlás, a jövedelmek képződése és felhasználása között pedig álljon helyre az összhang, végül az állami költségvetés hiánya a tervezett külgazdasági egyensúlyi helyzettel összhangba kerüljön, s az előirányzottnál kisebb legyen. E célok végrehajtása érdekében — egyebek között — emelték a fogyasztói árakat, leértékelték a forintvalutát, változtatták a termelői árakat, mérsékelték a vállalati támogatásokat, zárolták a költségvetési tartalékokat, csökkentették a beruházásokat, a költségvetési intézmények kiadásait és a tanácsi támogatásokat. A Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetéséről szóló 1986. évi V. törvény 11. §-a előírta, hogy a tanácsok állami támogatásának 1%-át kitevő (796 millió forint összegű) zárolt tartalékot kell képezni, és felhatalmazta a Minisztertanácsot az ezzel kapcsolatos évközi intézkedésekre. E felhatalmazás alapján időközben a Minisztertanács úgy döntött, hogy az 1% zárolt tartaléknak megfelelő tanácsi állami támogatást elvonja. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására a tanácsok állami támogatásának további 2%-kal való mérséklése szükséges; erről a törvényjavaslat 16. §-a intézkedik. A megszorító jellegű intézkedéseken kívül olyanok is születtek, amelyek a gazdaság szelektív élénkítését szolgálják: a feldolgozóiparban a kiemelkedő hatékonysággal működő gazdálkodószervezetek adókedvezményben részesülnek, a vállalatok tágabb körben élhetnek az állóeszközeik értékcsökkenési leírásának gyorsításával, hogy így több lehetőség legyen a műszaki megújulásra. A megtakarítások ösztönzésére a lakossági betétek és hitelek kamata emelkedett, s új takarékossági formákat is bevezettek. A gazdaságirányítás — folyamatos feladatként — arra törekszik, hogy gazdaságszervező intézkedésekkel segítse az 1987-re tervezett fejlődés megvalósulását, s elhárítsa az ennek útjában álló akadályokat. Az erre irányuló erőfeszítések csak akkor járhatnak sikerrel, ha a gazdálkodás minden résztvevője felelősségteljes és fegyelmezett munkával teljesíti a célok megvalósításából reá háruló feladatokat. Ez és csakis ez lehet az alapja annak, hogy a magyar gazdaság megújuljon és továbbfejlődjön.