Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról

29 állami támogatásból, 16%-a pedig egyéb (érde­keltségi) bevételekből származott. A szabályozott forrásokból a tervezett 62,2 milliárd forintnyi előirányzatnál 3,2 milliárd forinttal kevesebb volt a bevétel. A vállalati Gazdálkodószervezetek befizetéseiben keletkezett bevételkiesés, a népességgel arányos elosztás kö­vetkeztében az összes helyi tanácsot kedvezőtle­nül érintette. A szövetkezeti adóbefizetések a gazdálkodók telephelye szerinti helyi tanácso­kat illették meg. A bevételek — főként az aszály­károk miatt •—• néhány településen számottevően elmaradtak az előirányzathoz képest. Ezért 1987­től már ebből a bevételből is az állandó népesség arányában részesednek a tanácsok. A lakossági adó- és illetékbevételek az előirányzatot 600 mil­lió forinttal haladták meg, mégpedig annak ha­tására, hogy az egyéni vállalkozások száma 1986­han is tovább gyarapodott és tevékenységük is bővült, s bevezették a nem lakás célját szolgáló építmények adóját. Az előirányzottnál 600 millió forinttal kevesebb (6,7 milliárd forint) lett a mű­ködési bevétel, mert kevesebben jártak bölcső­débe és óvodába, s mert a tanácsok azzal is segí­tik a nagycsaládosokat, hogy elengedik vagy mérséklik a térítési díjakat. Az állami támogatás összege 75,1 mil­liárd forint volt. Ez ugyan 500 millió forint­tal nagjrobb az előirányzottnál, de ebből 350 millió forint arra szolgált, hogy a központi költ­ségvetési intézményektől, illetőleg a társadalom­biztosításból átcsoportosított feladatokat támo­gassák és a szociális segélyeket emeljék. Több­lettámogatást is folyósított az állami költség­vetés avégett, hogy a szövetkezetektől származó bevételek kiesését legalább részben ellen­súlyozza. Az egyéb (érdekeltségi) források az elő­irányzatot csaknem 6 milliárd forinttal haladták meg. Számottevő többletforrás származott abból, hogy a tanácsok egyre több kötvényt bocsátot­tak ki, hogy bővült az intézmények vállalkozási tevékenysége, s hogy a tanácsok koordinációs munkája javult. A tanácsok kiadásai A tanácsok kiadása 157,7 milliárd forint volt, 8,4 milliárd forinttal (5,6%-kal) több az 1985. évinél. Ez az összeg 1,6 milliárd forint­tal meghaladja a központilag tervezettet, de 1,3 milliárd forinttal elmarad a tanácsok által saját hatáskörükben megállapított előirányzatoktól. Az összes kiadásból 67,7% a működési kiadások aránya, 27,4% a fejlesztéseké, 4,9% pedig a vál­lalati gazdálkodószervezetek támogatásáé. Az intézmények működtetésére és fenntar­tására a tanácsok 106,8 milliárd forintot fordí­tottak, 6,1 milliárd forinttal (6%-kal) többet, mint 1985-ben. Hosszú évek óta először a műkö­dési kiadások 1,9 milliárd forinttal elmaradtak a központilag tervezettől, s mintegy 600 millió forinttal kisebbek a tanácsok által saját hatás­körükben megállapított előirányzatoknál is. A tanácsok a teljesített kiadások 29,5%-át (ez 31,5 milliárd forint) az egészségügyi és szociális el­látásra, 43,8%-át (ez 46,7 milliárd forint) az oktatási, kulturális és sportfeladatokra fordítot­ták. A szervezeti ésszerűsítések megkezdődtek, a szakmai programok és az ágazati célok a ter­vezettnél is nagyobb mértékben valósultak meg, ám a „hétköznapok" finanszírozása romlott. Fejlesztésekre a tanácsok 43,2 milliárd fo­rintot fordítottak. Ez 2,8 milliárd forinttal (6,8 %-kal) több az 1985. évinél, s 4,2 milliárd forint­tal haladja meg a központilag tervezettet, de 1 milliárd forinttal kevesebb a tanácsok által elő­irányzottnál. A felhasznált összegnek mintegy a fele jutott a népgazdasági tervben is kiemelt te­rületeknek, köztük a lakásellátás és -gazdálkodás fejlesztésére, a középfokú oktatásban az intéz­ményi föltételek javítására, a lakosság egészsé­ges ivóvíz-ellátásának bővítésére, valamint arra, hogy az egészségügyi intézmények műszerezett­ségét fokozzák és a szociális intézmények háló­zatát továbbfejlesszék. A lakásellátás és -gazdálkodás kiadásainak aránya a fejlesztési kiadásokból még mindig nagy (25%); ebben az előző időszakhoz képest gyakorlatilag nem tapasztalható változás. Abban azonban igen, hogy a lakásépítésre szolgáló ki­adásoknak ma már csak mintegy a felét teszik ki a tanácsi beruházások — a VI. ötéves terv időszakának 75%-os arányával szemben —, míg a másik fele a lakásforgalmazásnak (-mobilitás­nak) és a személyi tulajdonú lakások építésének és -vásárlásának a támogatását szolgálja. Nem csökkent az előző évihez képest a lakásmobilitás forgalma, pedig az állami költségvetés egyedileg már nem támogatja e tevékenységet, s általában a megyei céltámogatásokból is kihagyták ezt. Nagyszámú lakótelket alakítottak ki, s ezek révén 15 ezer új lakás épülhetett föl. A közép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom