Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.
1985-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról
28 mányegyetem épületeinek felújítása, befejeződött a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum felújítása, elkészült a Szépművészeti Múzeum új tetőszerkezete. Teljesen helyreállították a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola régi zeneakadémiai épületét. Benne kapott helyet a Liszt Ferenc halálának századik évfordulójára kialakított emlékmúzeum. Megkezdődött az Űj Magyar Központi Levéltár épületének belső felújítása. Korszerűsítették a Legfelsőbb Bíróság Markó utcai épületét, s felújítottak bizonyos területi bírósági épületeket is. A Komárom Megyei Főügyészség Esztergomból Tatabányára költözött a bíróság felújított épületébe. 6. A tanácsok költségvetése (11. §) A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének részeként 1986-tól módosult a tanácsok tervezési, szabályozási és gazdálkodási rendszere. A szabályozási rendszert azért módosították, hogy mérsékeljék a központi és a megyei elosztást, s fokozzák a helyi tanácsok önállóságát. Ennek megfelelően bővült a helyi tanácsokat alanyi jogon megillető bevételi források köre, a szabályozott bevételek nagy része közvetlenül a helyi tanácsokat illeti meg. A terv szerint a fejlesztési eszközök nagyobbik hányadával is a helyi tanácsok rendelkeznek, részben a lakosság lélekszámával arányosan, részben céltámogatás formájában. Az új szabályozási, gazdálkodási rend a gyakorlatban azonban csak fokozatosan tud kialakulni — a községek részesedése csak csekély mértékben, alig 1 százalékponttal nőtt —, mert azok a nagy pénzösszegeket felemésztő beruházások (megyei kórházak, középiskolák), amelyek 1985-ről áthúzódtak, jobbára a megyei tanácsokat terhelték. De kiemelésre érdemes, hogy a tanácsok — az új formaként bevezetett fejlesztési céltámogatás hatására — főként a népgazdaságilag előbbre sorolt feladatokra összpontosították erőiket. A tanácsok egységes pénzalapból gazdálkodnak, s abból alakítják ki működési, fenntartási és fejlesztési előirányzataikat. A működési és fenntartási előirányzatok a központi számításokban szereplőnél 1,9 milliárd forinttal kisebbek lettek, a fejlesztési előirányzatok azt 3,4 milliárd forinttal meghaladták. A működési és fenntartási célokra felhasznált 1986. évi összeg a tanácsi tervekhez képest is csaknem 600 millió forinttal kisebb lett. A tanácsok kedvezően fogadták a számukra az addiginál jóval nagyobb mozgásteret biztosító gazdálkodási rendszert. Az új lehetőségek kihasználását sokban megnehezítette az, hogy a népgazdaság jövedelemtermelő képessége a vártnál kedvezőtlenebbül alakult. A szabályozott bevételek — javarészt a vállalati gazdálkodószervezetektől származó befizetések — a tervtől több mint 3 milliárd forinttal elmaradtak. Ez különösen azoknak a helyi tanácsoknak a biztonságos gazdálkodását nehezítette meg, amelyeknek a legfontosabb bevételei a szabályozott forrásokból eredtek. A helyi tanácsoknak az egyéb (érdekeltségi) források növelésére irányuló erőfeszítései némileg mérsékelték a pénzügyi nehézségeket. Végleges módon azonban nem háríthatták el őket, hiszen e bevételekkel kiadások is járnak, s a bevételi többlet és a pénzügyi feszültség földrajzilag sem okvetlenül egy helyen mutatkozik meg. Az érdekeltségi bevételeknek ilyen nagyfokú növekedése azt bizonyítja: a tanácsi jövedelemszabályozás módosításának az a fő törekvése, hogy az önkormányzati típusú bevételekben fokozza a tanácsok érdekeltségét, igen helyes és továbbfejlesztendő irányzat volt. Az 1986. évi gazdálkodás kezdeti bizonytalanságai, illetőleg az a tény, hogy alighanem 1987-ben sem javulnak a pénzügyi föltételek, arra késztették a tanácsokat, hogy — tervezett kiadásaik mérséklése árán is — olyan tartalékokat képezzenek, amelyek igénybevételével az átmeneti pénzügyi zavarok megszüntethetők. E törekvésből adódóan a tanácsi pénzmaradványok — a tanácsok által tervezett 2,8 milliárd forint csökkenés helyett — mintegy 1,6 milliárd forinttal megnövekedtek. A tanácsok bevételei A tanácsok bevételeinek együttes összege 159,3 milliárd forint volt, 8,2 milliárd forinttal, 5,4%-kal nagyobb az 1985. évinél. Ez 3,2 milliárd forinttal haladja meg a központilag számítottat és — nagyjában azonos mértékben — a tanácsok által előirányzott bevételek összegét. A többlet a lakossági adóknak és az egyéb (érdekeltségi) forrásoknak a tervezettet számottevően meghaladó teljesítéséből adódott. A források 37%-a szabályozott bevételekből, 47%-a
