Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról

24 tikai) egységeket, szívbetegek intenzív ellátásáról gondoskodó, úgynevezett koronáriaőrzőket szerveztek (Szombathelyen, Kaposvárott, Hódmezővásárhelyen, Győrött, Mosdóson és Pécsett). Az onkológiai megbetegedések elleni programban elsősorban az onkocitológiai szűréseket terjesztették ki, s a gondozást fejlesztették. Győrött kialakulóban vannak a regionális ellátás feltételei, Zalaegerszegen az idült onkológiai betegségben szenvedők ápolására 15 ágyas részleget szerveztek. Az elmegyógyászat területén elsősorban az alkohológiai gondozás fejlődött. Kiépülőben van a városi kórházakban az alkohológiai gondozók hálózata. Baranya és Csongrád megyében kísérleti drogambulanciákat hoztak létre azzal a céllal, hogy tapasztalataik alapján a kábítószer-élvező fiatalok gyógyítására országos hálózatot alakítsanak ki. Az egészségügyi ellátás hálózata az előző évekéhez képest szerényebb mértékben bővült. A fekvőbeteg-gyógyintézeti ágyak száma — jóllehet csaknem 460 ágyat megszüntettek — 1100zal nőtt. A fejlesztések elsősorban a VI. ötéves terv időszakáról húzódtak át. Pécsett tetőtérbeépítés tette lehetővé, hogy 42 kardiológiai ágyat állítsanak be, a kecskeméti megyei kórház régi telephelyének felújítása révén 113-mal több kórházi ágy állt a betegek rendelkezésére, Gyulán, a Békés megyei kórházban 290 ágyas felújított műtéti tömb kezdte meg működését. BorsodAbaúj-Zemplén megyében két új, egyenként 150 ágyas pavilon kezdett üzemelni, Győrött 100 ágyas onkológiai pavilon épült, Nagykanizsán a kórház elmegyógyászata 50 ággyal bővült, a fővárosban, a Jahn Ferenc Kórházban 190 ágyas rehabilitációs részleget adtak át, a csepeli kórházban 70-nel több ágy szolgálta az idült betegségben szenvedők ellátását, a Weil Emil Kórházban 88 ágyat hoztak létre az onkológia betegei számára. A lényegileg teljesen kiépült felnőtt körzeti orvosi hálózat 27 általános orvosi körzettel bővült. Ezáltal elsősorban a körzeteket arányosíthatták, s csökkentették az egy körzeti orvosra jutó lakosok számát. A szociális ellátás ráfordítása 8,4 milliárd forint volt. Ez 11,2%-kal meghaladta az 1985. évi felhasználást és csaknem 200 millió forinttal az előirányzatot is. Elsősorban az időskorúak körében számottevően megnőtt a szociálisan rászorulók és veszélyeztetettek száma. Ezért a költségvetés a szociális ellátás mennyiségi és minőségi színvonalának javítására az átlagnál több forrást biztosított, elsősorban a családsegítő központok külön támogatása útján. A területi szociális ellátási intézmények körzetesítésének szintén része volt abban, hogy az ellátás színvonala emelkedett. Az előző évinél 11%-kal több hivatásos és tiszteletdíjas gondozó látott el 73 ezer embert. A szociális ellátás legnépszerűbb formáját, a szociális étkeztetést, az előző évinél 7 ezerrel többen — 32 ezren — vették igénybe. Bővült a szociális segélyezés köre, különösen rendkívüli segélyek formájában: 1986-ban 18 ezerrel többen kaptak ilyen segélyt. Az intézményi szociális ellátást új vagy célszerűen átalakított épületekben 1986-ban 650nel többen vehették igénybe, csökkent a zsúfoltság, s arra is mód nyílt, hogy bizonyos elavult intézményeket megszüntessenek. Nagyobb arányú fejlesztések voltak Mezőszilason, Táplánypusztán és Bélapátfalván. Bolyon 160, Szegeden 100 ágyas egészségügyi gyermekotthont építettek. 74 új öregek napközi otthona, illetőleg időskorúak klubja kezdte meg működését. Az üdültetés összes ráfordítása 1,5 milliárd forint volt, a tervezettnél 100 millió forinttal nagyobb. Ennek kétharmada a SZOT-üdülésben került felhasználásra, ahol a költségvetési támogatás 1981 óta lényegileg változatlan, miközben gazdálkodásuk eredményeként az intézményi üzemeltetés összes bevételei csaknem kétszeresükre növekedtek. Az oktatási, kulturális és a sportszervek működtetésére és fenntartására 66,1 milliárd forintot fordítottak. Ez a tervezettet 1,2 milliárd forinttal (1,8%-kal), az 1985. évit azonban 5 milliárd forinttal (8,2%-kal) haladta meg. 1986-ban megkezdődött az oktatási törvény végrehajtása. Folytatódtak a már elkezdett szakmai programok. E célokra a központi költségvetés több mint 20 millió forintot folyósított, s ezt az összeget a tanácsok ugyanennyivel kiegészítették. Ezen kívül — az oktatási intézmények színvonalában mutatkozó különbségek mérséklésére — az országos átlagtól legjobban elmaradt hat megye (Bács-Kiskun, Békés, Fejér, Győr-Sopron, Heves, Szabolcs-Szatmár) felzárkóztatására 150 millió forint központi támogatás állt rendelkezésre. Az oktatás költségvetési ráfordítása 45,6 milliárd forint volt. Ez az összeg 5,6%-kal meghaladta az előző évit, de a tervezettnél 300 millió forinttal kisebb volt. Némi lemaradás — a tanfolyami oktatás és a gyermekvédelmi ellátás ki-