Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról

2~ vételével — minden területen tapasztalható, elsősorban azért, mert bizonyos tanácsi fejlesztések elmaradtak. Az általános iskolákban az előző évek 800—1200 csoportos fejlesztésével ellentétben 1936-ban mindössze 290 új napközis csoportot szerveztek, holott a központi tervben még 1000 szerepelt. Ezt csak részben indokolja az, hogy az alsó tagozatban már csökkent a tanulók létszáma, s a tanácsok már eredetileg is csak 640 új csoporttal számoltak. Az óvodák működtetésére és fenntartására 6,7 milliárd forintot, az előző évinél 3,3%-kal többet fordítottak, s bár ez az összeg nem éri el az előirányzottat, az ellátás feltételei mégis javultak, mert kevesebb volt az óvodás gyermek, s mert kevesebb képesítés nélküli óvónő dolgozott. Az alsófokú oktatás költsége 19,1 milliárd forintra rúgott. Ez a tervezett 6%-os növekedéshez képest mindössze 4,6%-kal több az 1985. évinél, javarészt abból eredően, hogy a napközi otthoni ellátás jócskán elmaradt a tervezettől. A központi számítások átlagosan 9,3%-os előirányzat-növekedéssel számoltak. A megvalósult növekedés — az árváltozásokat is figyelembe véve — az intézményi ellátás színvonalának megőrzésére általában nem volt elegendő. Emiatt a lakótelepeken és a hátrányos helyzetű kistelepüléseken számottevő feszültségek mutatkoztak. Viszonylag kedvezőbb a kép az általános iskolai oktatásban: a tanulócsoportok átlagos létszáma csökkent, mérséklődött a szükségtantermeknek, a váltakozó tanítással használt termeknek az aránya, gyarapodott az iskolák tan- és szemléltetőeszköz-állománya, s többen kaptak számítógépet is. A számítógépek megismerésére és használatára 1640 szakköri csoportot és 1400 — szabadon választható — számítástechnikai csoportot szerveztek, kétszer annyi tanuló számára, mint az el5ző tanévben. Folytatódott a tehetséggondozó és a felzárkóztató iskolai foglalkoztatások megszervezése. A fogyatékos gyermekek bentlakásos intézményeiben 11 ezren laktak. Az állami költségvetés 12 millió forintot szánt ellátásuk feltételeinek a javítására és e tanulók, s kísérőik utazási költségeire, ám még mindig igen sok az olyan rászorult gyermek, akiket nem tudnak elhelyezni ezekben az intézményekben. A gyógypedagógiai oktatás hálózata sem fejlődött megfelelően. A középfokú oktatás ráfordítása az előző évihez képest 5,5%-kal növekedett. Változatlanul vonzó a gimnázium. A központi költségvetés a szakmai program keretében az idegen nyelvek tanulására, a szabadon választható tantárgyak bővítésére, a középiskolai ösztöndíjkeret megemelésére és a diáksportkörök szervezésére 30 millió forintot folyósított. A szakoktatási intézmények tanműhelyeinek korszerűsítése, a gépek felújítása 1986-ban sem volt megfelelő. Ezek építésére és korszerűsítésére azonban a Szakmunkásképzési Alap 360 millió forintot juttatott — pályázatok alapján — a vállalatoknak és a szövetkezeteknek. A gyermek- és ifjúságvédelem pénzügyi feltételei tovább javultak. Az előző évi kísérletekre támaszkodva hozzáláttak, hogy kiterjesszék a hivatásos nevelőszülői hálózatot. Emelkedett a hagyományos nevelőszülői gondozási díj. Az állami gondozottak zsebpénze és ruházati ellátása azonban csak szerényebb mértékben javult. A felsőfokú oktatás ráfordítása 6,8%-kal haladta meg az előző évit. Néhány szervezeti változtatásra is sor került. Az óvónőképzőket a tanítóképző főiskolákhoz csatolták, bizonyos mezőgazdasági jellegű főiskolák pedig az 1936—1987-es tanévtől kezdve agrártudományi egyetemi, illetőleg főiskolai karként kezdték meg az oktatást. 500-zal nőtt a pedagógusképző intézmények beiskolázási keretszáma, s ezért részben új oktatási épületekre, de még inkább több kollégiumi helyre volt szükség. Békéscsabán kihelyezett tagozatot szerveztek, Szekszárdon, Jászberényben, Baján és Egerben új vagy felújított, illetőleg vásárolt kollégium, Szekszárdon tanácsi beruházásból átvett gyakorlóiskola kezdett működni. Az egyetemi és főiskolai hallgatóknak majdnem a fele lakik kollégiumban. Néhány vidéki városban nagy a zsúfoltság, nem megfelelő színvonalú az étkeztetés, a szabad idő eltöltésének a lehetősége. Sok a helyhiány miatt elutasított kérelem, holott maga a kollégiumi hálózat bővült. Üzembe helyezték a Budapesti Műszaki Egyetem Stoczek utcai konyháját, a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán új menza létesült, Győrött és Szegeden új sportcsarnokot adtak át. A kulturális szolgáltatás ráfordítása 12,2 milliárd forint volt. Ez 1,2 milliárd forinttal haladta meg az 1985. évit, s az előirányzatnál is 1,3 milliárd forinttal nagyobb volt. Ebben a körben a tömegtájékoztatás ráfordításai igen számottevően emelkedtek, jórészt azért, mert a műsorsugárzási díjak növekedtek. A Magyar Rádió ráfordításait növelték a vasárnapi