Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról

a központosítás aránya az átlagosnál nagyobb — ennél sokkal nagyobb mértékben, mintegy 20 %-kal maradt el a tervezettől; a vállalatok a tervben számított 5,8 milliárd forint helyett 10,4 milliárd forinttal növelték nyereségtartalékukat, amelyre azonban az adót majd csak a felhasználáskor fizetik meg; meghaladta a tervezettet a különféle jogcímeken igénybe vehető adókedvezményeknek az összege is. Mindezek miatt a nyereség- és a jövedelemadó elszámolt összegének a nyereséghez viszonyított aránya a tervezettnél 3,4 százalékponttal kisebb lett. Kereseti adóként a vállalatok 26,3 milliárd forintot fizettek be az állami költségvetésbe; ez 4,3 milliárd forinttal több az előirányzottnál. A kereseti adó többlete legnagyobbrészt még az 1985. évi — a tervezettet sokkal meghaladó és a teljesítményekkel sokszor arányban nem lévő — keresetkiáramlással függ össze. Emiatt nagy lett a valóságos adófizetési kötelezettség és az év közben befizetett előlegek közötti különbség, s ezt a vállalatok 1986-ban fizették be az állami költségvetésbe. Az átlagkeresetek 1986-ban a tervezett 5—5,5%-kal ellentétben 7,4%-kal növekedtek, s mivel emögött sok esetben nem állt megfelelő teljesítményjavulás, a vállalatok keresetiadó-fizetési kötelezettsége ismét meghaladta a tervezettet. A befizetett előlegek és a valóságos kötelezettség közötti különbséget 1987ben rendezték. Az energiahordozókat, a fontosabb alapanyagokat és a félkész termékeket érintő különbözeti termelői forgalmi adóból a bevétel 57,3 milliárd forint volt. Ez 14,2 milliárd forinttal elmarad az előirányzattól. Az elmaradásnak az a fő oka, hogy az energiahordozóknak a belföldi termelői árát — a külpiaci árváltozásokat követően — kétszer csökkentették, s hogy az alapanyagok belföldi ára a tervezettnél csak kisebb mértékben emelkedett. A termelési típusú adókból származó 1986. évi bevétel együttesen 13,2 milliárd forint volt; ez az összeg 4 milliárd forinttal kisebb a tervezettnél. A bevételkiesésben több tényező hatása játszott közre. Számottevő, mintegy 4 milliárd forintnyi elmaradás keletkezett a szocialista kivitelhez kapcsolódó adóbevételben, főként azért, mert a kivitel összetétele változott, és bővültek a vállalatoknak nyújtott kedvezmények és mentességek is. Elmaradt a tervezettől a tehergépkocsi-járulék és a mezőgazdasági szektorkülönbözeti adó. A számítottnál nagyobb mértékben nőtt a vállalati gazdasági munkaközösségeknek és szakcsoportoknak kifizetett összegekre fizetendő úgynevezett különadó; ez csaknem 4,6 milliárd forintra rúgott. A vám és az importforgalmi adó összege 5,5 milliárd forinttal haladta meg az előirányzatot, s elérte a 29,7 milliárd forintot. A növekedés elsősorban azért következett be, mert a konvertibilis elszámolású import meghaladta a tervezettet, és összetétele is eltért a számítottól. A gazdálkodószervezetek 1986-ban vagyonadóként 17,5 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe; ez 3,4 milliárd forinttal kisebb a tervezettnél. Az elmaradás oka javarészt az, hogy — új adónemről lévén szó — megfelelő bázisadatok hiányában a tervezés során nem lehetett pontosan felmérni az adóköteles vagyon kiszámításában 1985-ben átmenetileg alkalmazott eljárás megváltozásának a hatását. A felhalmozási adóból származó bevétel 13,4 milliárd forint volt; ez mintegy 600 millió forinttal több az előirányzottnál. Az adóbefizetés az adóköteles beruházások növekedésével arányos. Társadalombiztosítási járulék címén a vállalatok 101,6 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe; ez 3,9 milliárd forinttal több az előirányzottnál. Az eltérés a tervezettnél nagyobb bérkiáramlásnak a következménye. Az agrártámogatás címén folyósított összeg 13,7 milliárd forintot tett ki; ez valamelyest nagyobb a tervezettnél. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek árbevétel-növekedése következtében a tervezetthez képest 4%-kal (mintegy 200 millió forinttal) nőtt az árkiegészítés. A juh- és a kecsketenyésztés támogatása — évközi intézkedések hatására — szintén az előirányzatot meghaladóan nőtt. A támogatás csökkenése — minthogy csökkent az állatállomány — javarészt a vágómarha árkiegészítésében, s — mert a feldolgozott tej mennyisége szintén csökkent — a tej árkiegészítésében mutatkozik meg. A termelési árkiegészítés és dotáció összege 15,7 milliárd forint volt; ez azonos a tervezettel, belső összetétele azonban eltér attól. A tervezettnél lényegesen nagyobb lett a szénbányászatnak folyósított veszteségtérítő dotáció. A műtrágya-felhasználás támogatása — a mennyiségcsökkenés miatt — kevesebb lett az előirányzottnál. Elmaradt a tervezettől a gyapjúfelvásárlás támogatása is, lévén, hogy a juhállomány szintén csökkent.