Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról

20 Az import-árkiegészítés összege 2,9 milliárd forint, 1,7 milliárd forinttal kisebb a tervezettnél. A támogatás azért csökkent, mert az energiahordozók konvertibilis elszámolású behozatali árai mérséklődtek. A konvertibilis elszámolású kivitelre elszámolt adó-visszatérítés 21,3 milliárd forint volt; ez — mivel a kivitel elmaradt a tervezettől — az előirányzottnál 2,4 milliárd forinttal kisebb. A szocialista államközi elszámolások 1986. évi összege 41,5 milliárd forint volt; ez az előirányzatot 3,7 milliárd forinttal haladja meg. A növekedést — azon felül, hogy a forgalom bővült — a kivitel összetételében végbemenő átrendeződések okozták. A lakossági fogyasztáshoz kapcsolódó forgalmi és fogyasztási adóknak és árkiegészítéseknek az egyenlege 43,3 milliárd forint. Ez csaknem 1 milliárd forinttal kedvezőbb a tervezettnél. A fogyasztói forgalmi adó és a fogyasztási adó együttes összege 8,6 milliárd forinttal nagyobb az előirányzatnál. E nem csekély többletben annak volt meghatározó szerepe, hogy mivel az üzemanyagok termelői árai év közben csökkentek és a fogyasztói árak változatlanok maradtak, a fogyasztási adók emelkedtek. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy az üzemanyagokon bevételezett különbözeti termelői forgalmi adó — mint említettük — ennél nagyobb mértékben csökkent. Minthogy év közben az importárak növekedtek, csökkenteni kellett a kávé adókulcsát. Bizonyos termékek fogyasztása a tervezettnél gyorsabban bővült, s az adóbevétel emiatt is növekedett. A fogyasztói árkiegészítés összege 7,7 milliárd forinttal nagyobb a tervezettnél. Az eltérés fele a tüzelőanyagokban mutatkozott; a többletnek az az oka, hogy a tűzifa, a szén és a brikett termelői árának emelését nem követte a fogyasztói árak változása. Csaknem 2,5 milliárd forint támogatási többlet mutatkozik az élelmiszerek körében is, elsősorban amiatt, hogy bővült a forgalom, s növekedett az olcsóbb, nagyobb támogatásban részesülő termékeknek az aránya. A gyógyszerek ártámogatása — a termelői árak és a forgalom növekedése miatt — meghaladta az előirányzottat. A tervezetthez mérten kevésbé nőttek a személyszállítás és a távhőszolgáltatás ráfordításai, ezért az árkiegészítés igénybevétele ezen a területen elmaradt az előirányzattól. 2. A lakosság költségvetési befizetései (3. §) Az államháztartási mérleg adatai szerint a lakosság adó- és illetékbefizetéseinek összege a tervezettnél 3 milliárd forinttal nagyobb: 26,7 milliárd forint volt. Ez 20,9%-kal az előző évi bevételt is meghaladja. Az állami költségvetés lakossági adó- és illetékbevételei majdnem 27%-kal, a tanácsiaké feleekkora mértékben növekedtek. A társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék összege 39,6 milliárd forint; ez javarészt a tervezettet meghaladó keresetkiáramlás miatt 3,4 milliárd forinttal több az előirányzottnál. A kisvállalkozások adóbefizetései az előző évihez képest 20%-kal nőttek. Ebből az önálló gazdasági munkaközösségek adóbefizetései növekedtek a leggyorsabban, 32%-kal. A kisvállalkozások általános jövedelemadó címén 18%kal, társasági adó címén 23%-kal fizettek be többet a költségvetésbe, mint az előző évben. A kisvállalkozások száma ugyan 1986-ban tovább nőtt, de a különféle formák fejlődése eltérő, a működési tapasztalatok többretűek. A legszembetűnőbb, hogy a már 1985-ben megkezdődött folyamat tovább erősödött: a kisszövetkezetek és a polgári jogi társaságok száma majdnem a kétszeresére gyarapodott, miközben az egyéb kisvállalkozási formák bővülésének üteme tovább lassult. A szervezeti formák megváltozásának egyik mozgatórugója az volt, hogy a vállalati különadó mértékét fölemelték. Számszerű növekedésüket meghaladó mértékben nőtt a kisvállalkozások teljes termelési értéke, árbevétele, s nőttek a költségvetési befizetéseik is. A vállalati gazdasági munkaközösségek lassabban fejlődtek, mint az előző években; a taglétszám 10 %-kal nagyobb az előző évinél. Ez főként azt jelzi, hogy a vállalkozási lehetőségek telítődőben vannak. Az illetékbevételek — jóllehet a vagyonszerzési illeték mértéke mérséklődött (a lakásvásárlás illetéke 5%-ról 2%-ra csökkent, az öröklési illeték kulcsának mérséklése elérte a a 20—40%-ot) — meghaladják a tervezettet. 3. Felhalmozási kiadások (8. §) Az állami költségvetés — az éves népgazdasági terv beruházáspolitikai céljaival összhangban — felhalmozási célokra 1986-ban összesen 38,7 milliárd forintot irányzott elő.