Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-32 • Törvényjavaslat a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról

-32636 végrehajtása viszont az elítéltre nézve méltánytalan hátrányt jelenthet, mivel a biztosítékot már a bűnösségének megállapításával elvesztette. A Javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy ebben az esetben — a végrehajtandó szabadságvesztés kivételével — a kiszabott büntetés nem hajtható végre. Ha viszont az elítéltet a bíróság végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli, a szabadságvesztés végrehajtását nem helyettesítheti a biztosíték elvesztése, ezért a végrehajtás érdekében minden szükséges intézkedést meg kell tenni. Ha a szabadságvesztés végrehajtására sor kerül — a kettős joghátrány alkalmazását elkerülendő — a biztosítékot az elítéltnek vissza kell fizetni. A biztosíték visszajár a terheltnek akkor is, ha a nyomozást megszüntették, illetőleg ha a bíróság felmentő ítéletet hozott, vagy az eljárást megszüntette. Az utóbbi eset alól kivétel, ha a bíróság az eljárást megszüntető végzésben megállapította, hogy a terhelt bűncselekményt követett el. A 70. § -hoz A Be 397. §-ának (2) bekezdése alapján ha a büntetést vagy a büntetés hátralévő részét ismeretlen helyen tartózkodó elítélten kell foganatba venni, a büntetésvégrehajtási bíró az elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt intézkedik, illetve szabadságvesztés vagy szigorított javító-nevelő munka esetén elfogatóparancsot bocsát ki. Az elfogatóparancs kibocsátásának szükségessége azonban az ügyész előtti eljárásban is felmerül. A Bv. tvr 9. § -ának (2) bekezdése szerint az ügyész a feltételes szabadság megszüntetése iránti eljárásban elrendelheti a szabadságvesztés ideiglenes foganatbavételét, ez az intézkedés azonban hatástalan, ha a hatóság elől elrejtőzött elítélt elfogása érdekében az ügyész nem bocsáthat ki elfogat óparancsot. A Javaslat az ügyészi munka eredményességének javítása érdekében kiegészíti a Be 397. §-ának (2) bekezdését, és az ügyészt is feljogosítja a szükséges intézkedések megtételére. A 71. § -hoz A Be 16. §-a szerint a büntető eljárásban nyomozó hatóság a rendőrség, az ügyészség, a pénzügyi bűncselekmények esetén a vám- és pénzügyőrség. Külön jogszabály rendelkezése alapján egyes államigazgatási szervek is végezhetnek nyomozási cselekményeket; illetőleg külföldön lévő magyar kereskedelmi hajón vagy polgári légi járművön elkövetett bűncselekmények esetén a hajó, illetőleg a légi jármű parancsnoka jogosult a nyomozó hatóságokra vonatkozó rendelkezések alkalmazására. A Be 332. §-a a nyomozó hatóságok felsorolását kiegészíti azzal, hogy a jogszabályban meghatározott körben katonai nyomozó hatóság az illetékes parancsnok is. A Be a nyomozás alapvető szabályait tartalmazza. Az egyes nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályait a — nyomozó hatóság szervezetének, valamint az eljárásnak sajátosságaira figyelemmel — a nyomozó hatóság felett felügyeletet gyakorló miniszter állapítja meg. A Be azonban nem tartalmaz külön rendelkezést arról, hogy a részletes szabályok megállapítására a felügyeletet gyakorló miniszterek jogosultak; így a jelenlegi szabályozási gyakorlat törvényességi szempontból aggályos. A hiányzó felhatalmazást pótolja, és ezáltal a tárcaszintű szabályozás törvényes alapját teremti meg a Javaslat 71. §-a azáltal, hogy a nyomozás részletes szabályainak megállapítására a nyomozó hatóság felett felügyeletet gyakorló minisztereket jogosítja fel azzal, hogy a szabályozás a legfőbb ügyésszel egyetértésben történhet.