Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-32 • Törvényjavaslat a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról

35 ság kérelem hiányában nem kötelezheti a terheltet biztosíték letétbe helyezésére. Ez ugyanis a jogintézmény jellegével és rendeltetésével állna ellentétbe. Nyilvánvaló, hogy a védő, illetőleg a terhelt állampolgársága szerinti állam konzuli képviselete is kezdeményezheti biztosíték letétbe helyezését; ez nem változtat azon, hogy a hatósághoz az engedélyezés iránti kérelmet csak a terhelt terjesztheti elő. 3. A biztosíték összegét a Javaslat nem határozza meg, azt a letétbe helyezést engedélyező ügyészre, illetőleg bíróságra bízza. A biztosíték célja akkor érvényesül, ha az összegének meghatározásánál a hatóság figyelembe veszi a terhelttel szemben előreláthatóan kiszabásra kerülő pénzbüntetés, a megállapítandó vagyoni előny és elkobzás alá eső érték, a felmerülő bűnügyi költség mértékét. A biztosítékot forintösszegben kell meghatározni, azonban nem kizárt, hogy a terhelt ennek megfelelő értékű külföldi fizetőeszközt helyezzen letétbe. 4. A biztosíték a rendeltetésének akkor felel meg, ha van olyan Magyarországon élő személy, aki a terhelt részére szóló hivatalos iratokat átveszi. A Javaslat ezt a személyt kézbesítési megbízottnak nevezi. A terheltnek a biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése iránti kérelemben meghatalmazást kell adnia a kézbesítési megbízottnak. Meghatalmazás annak adható, aki a Be 45. §-ának (1) bekezdése szerint védő lehet. Ez a feltétel biztosítja, hogy a kézbesítési megbízott szakszerűen lássa el a feladatát. 5. A biztosíték letétbe helyezésének az a következménye, hogy az eljáró hatóság a terheltnek szóló iratokat nem a terhelt, hanem a kézbesítési megbízott részére kézbesíti. A Javaslat a kézbesítési megbízott kötelességévé teszi, hogy a terheltet haladéktalanul értesítse a neki kézbesített idézésről. Az értesítés formáját szükségtelen a törvényben előírni, és arról sem indokolt rendelkezni, hogy a kézbesítési megbízott a hatóság előtt igazolja, hogy a terhelt értesítése megtörtént. A biztosíték letétbe helyezése után a terhelt elhagyhatja az országot. Az erről szóló rendelkezés a külföldiek magyarországi tartózkodására, illetve a külföldre utazásra vonatkozó szabályozás körébe tartozik (a Javaslat 72. §-ának (4) bekezdése). Sajátos szabályozás kell viszont arra az esetre, ha a terhelt a Magyar Népköztársaság területének elhagyása után a kézbesítési megbízottnak kézbesített idézésre nem jelenik meg. Az idézéssel szembeni mulasztásnak a Be 113. §-ában szabályozott következmények nem alkalmazhatók; nincs helye a terhelt elővezetése elrendelésének. Azt is ki kell zárni, hogy a hatóság ebből az okból felfüggessze az eljárást, illetőleg hirdetményi kézbesítéssel idézze a terheltet. A tárgyalás megtartható a terhelt távollétében is. A garanciális szempontok azonban megkívánják, hogy a terhelt távollétében tartott eljárási cselekményeken védő legyen jelen. Ezért a Javaslat kimondja, hogy a védő részvétele az eljrásában kötelező. Védő lehet a kézbesítési megbízott, ha a meghatalmazása erre is kiterjed. Ellenkező esetben a hatóságnak kell védőt kirendelnie. 6. A Be-be beiktatott 393/B. § arról rendelkezik, hogy az eljárásnak ügydöntő határozattal való befejezésekor mi a biztosíték sorsa. Az alapvető szabály az, hogy ha a bíróság megállapítja a terhelt büntetőjogi felelősségét, a biztosíték a határozat jogerőre emelkedésével az állam tulajdonába kerül. A biztosíték rendeltetése a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása esetén a vele szemben megállapított fizetési kötelezettségek végrehajtásának biztosítása. Ezért az állam tulajdonába került biztosítékot a pénzbüntetés, a vagyoni előny, az elkobzás alá eső érték és a bűnügyi költség végrehajtására kell fordítani. Minthogy a biztosíték a büntetőjogi felelősség megállapításával az államra száll, nincs arra lehetőség, hogy az elítélt visszakapja a pénzbüntetés, a vagyoni előny, az elkobzás alá eső érték és a bűnügyi költség végrehajtása után a biztosítékból fennmaradó részt. Ellenkező esetben viszont, ha a biztosíték nem elegendő, a pénzbüntetés és a felsorolt egyéb fizetési kötelezettségek kiegyenlítésére, a különbözet végrehajtása érdekében nem lehet intézkedni. Ha a bíróság a terheltet nem pénzbüntetésre ítéli, nincs arra lehetőség, hogy a büntetés végrehajtása a biztosítékból történjen. A büntetésnek a biztosítéktól független