Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-32 • Törvényjavaslat a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról

-32434 utalt terheltet kártalanításban részesítenék az azt megelőző előzetes letartóztatás, illetőleg ideiglenes kényszergyógykezelés miatt. Ez a módosítás összhangban áll a jogerős ítélet alapján kitöltött szabadságvesztésért, szigorított javító-nevelő munkáért, szigorított őrizetért, illetve kényszergyógykezelésért járó kártalanításra vonatkozó szabályozással (Be 384. §). A 67. §-hoz A Be 387. §-a a különleges eljárások körében a katonai büntető eljárás sajátos szempontjait érvényesíti, néhány kérdésben az általánostól eltérő rendelkezést tartalmaz. Ezeknek a kiegészítése indokolt a Be 374. §-ához kapcsolódó szabállyal, amely azt mondja ki, hogy ha a katonai bíróság által próbára bocsátott katona ellen a próbaidő alatt vaty a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt újabb eljárás indul, azt a katonai bíróság folytatja le. Ezt a kiegészítést különösen az indokolja, hogy a Btk módosításáról szóló javaslat szerint hatályát veszti a Btk 135. §-a, amely úgy rendelkezik a sorállományú katona próbára bocsátása esetén, hogy a próbaidő a szolgálati viszony megszűnéséig tarthat. A jövőben tehát gyakrabban kerülhet sor arra, hogy a katonai bíróság által elrendelt próbára bocsátás próbaideje alatt, de a szolgálati viszony megszűnése előtt elkövetett bűncselekmény miatt indul eljárás. Indokolt, hogy ilyenkor az eljárást a katonai bíróság folytassa le. A 68. §-hoz A Be 392. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a legfőbb ügyész, illetőleg az igazságügyminiszter a büntető eljárás felajánlását indokoltnak tártja, az ügyész, illetőleg a bíróság a büntető eljárást megszünteti, és a legfőbb ügyészhez, illetve az igazságügyminiszterhez emlékiratot terjeszt fel. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a legfőbb ügyésznek, illetőleg az igazságügyminiszternek a büntető eljárás felajánlása kérdésében történt döntése után felesleges — az eljárást megszüntető határozat mellett - emlékiratot készíteni. Ennek az érdemi szempontból nem jelentős, szükségtelen munkateherrel járó iratnak az elkészítésére vonatkozó kötelezettséget a Javaslat kiiktatja a Be 392. § (2) bekezdéséből. A 69. §-hoz 1. A Be XVIII. fejezetének IV. címe a nemzetközi vonatkozású eljárásokat szabályozza. A Javaslat ezt új jogintézmény, a biztosíték bevezetésével gazdagítja. A biztosíték célja az, hogy azzal a külföldivel szemben, aki ellen Magyarországon büntető eljárás indul, az állam büntetőjogi igénye érvényesüljön, de a terhelt a büntető eljárás hosszabb tartama miatt hátrányos külföldi tartózkodás kötelezettségétől mentesüljön. A biztosíték bevezetése a kisebb jelentőségű, egyszerűbb megítélésű ügyekben célszerű, de olyan esetekben is megoldást jelent, amikor a büntető eljárás felajánlásának törvényi előfeltételei hiányoznak. 2. A biztosíték alkalmazásának feltétele, hogy a terhelt külföldön éljen. A terhelt állampolgárságának nincs jelentősége, lehet nem magyar állampolgár vagy magyar állampolgár, aki egyúttal más államnak az állampolgára, illetőleg aki külföldön telepedett le; mert valamennyi említett esetben ugyanazok a szempontok indokolják a biztosíték letétbe helyezését. A biztosíték letétbe helyezését a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti. Erre csak a terhelt kérelmére kerülhet sor; az ügyész, illetőleg a bíró-