Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-32 • Törvényjavaslat a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról

-32o30 alkalmazásának lehetősége a katonai ügyész, illetve a katonai bíróság előtti eljárásban merül fel. A Javaslat ennek megfelelően egészíti ki a Be szabályait. Az 52-54. §-hoz A Javaslat 52—54. §-ai a Be XVI. fejezetében szabályozott bíróság elé állításra vonatkozó egyes rendelkezéseket módosítják. 1. A bíróság elé állítás a kisebb jelentőségű, egyszerű megítélésű ügyek gyors elbírálását teszi lehetővé. A Be 346. §^a szerint bíróság elé állításnak a bűncselekmény elkövetésétől számított hat napon belül van helye. Az ötnapos munkahét bevezetésével ennek a határidőnek a megtartása jelentős nehézséget okoz; ez kedvezőtlenül befolyásolja ennek a hatékony büntető eljárási jogintézménynek a gyakorlati alkalmazását. Ezért indokolt a bíróság elé állítás feltételeinek olyan módosítása, hogy a terhelt a bűncselekmény elkövetésétől számított nyolc napon belül állítható bíróság elé. 2. A Be 349. §-ának (3) bekezdése felsorolja a bíróság elé állításnak azokat a feltételeit, amelyeknek hiánya miatt a bíróság elé állítás folytán tartott tárgyaláson az iratokat — az ügy érdemi vizsgálata nélkül — vissza kell küldeni az ügyésznek. Ezeknek az okoknak az egyike az, hogy a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint hat nap telt el. A Be 346. §-ának módosítása folytán ezt a rendelkezést is úgy kell megváltoztatni, hogy a határidő nyolc napra módosuljon. 3. A Be 349. §-ának (4) bekezdése szerint a bíróság elé állítás esetén a tárgyalást egy ízben, legfeljebb hat napra lehet elnapolni. Ehhez kapcsolódik az a rendelkezés, hogy ha a tárgyalás hat napon belül nem folytatható, az iratokat vissza kell küldeni az ügyésznek. A bíróság elé állítás határidejének nyolc napra való felemelésével összhangban a tárgyalás elnapolásának leghosszabb tartamát is nyolc napban indokolt meghatározni. 4. A Be 349/A. § -a a bíróság elé állítás alkalmazásával lefolytatott eljárásban a másodfokú bírósági eljárás sajátos szabályait tartalmazza. Az a/ pont szerint a másodfokú bíróság tanácsülésen hatályon kívül helyezi az ítéletet, és az iratokat megküldi az ügyésznek, ha a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint hat nap telt el. A bíróság elé állítás határidejének módosításával szükségessé vált, hogy ez a rendelkezés is a nyolc napos határidőre utaljon. Az 55-59. §-hoz A Javaslat 55-59. §-ai a Be XVII. fejezetében szabályozott — a tárgyalás mellőzése pénzbüntetés kiszabása esetén — eljárás szabályait fejlesztik tovább. A Be XVII. fejezetében szabályozott eljárásban a bíróság tárgyalás mellőzésével pénzbüntetést, mellékbüntetésként foglalkozástól eltiltást és járművezetéstől eltiltást szabhat ki. 1. Gyakorlati igény, hogy a tárgyalás mellőzésével mellékbüntetés önálló büntetésként is alkalmazható legyen. A mellékbüntetések közül elsősorban a járművezetéstől eltiltás és a foglalkozástól eltiltás önálló alkalmazásának a lehetővé tétele indokolt, de külföldi terhelt esetében célszerű arra is lehetőséget teremteni, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével — akár pénzbüntetés mellett, akár önállóan — alkalmazzon kiutasítást. A Javaslat 55. §-a ennek megfelelően módosítja a Be XVII. fejezetének címét, és a Be 350. §-ában a pénzbüntetés kiszabásán kívül a mellékbüntetés önálló büntetésként való alkalmazásáról is szól. 2. A Be 351. §-ának (1) bekezdését a Javaslat 56. §-a kiegészíti a foglalkozástól eltiltásnak, a járművezetéstől eltiltásnak és a kiutasításnak önálló büntetésként való alkalmazásával. Ezzel összhangban a tárgyalás mellőzésével való eljárás feltételei közé be kell iktatni azt, hogy a törvény mellékbüntetésnek önálló büntetésként való alkalmazását lehetővé teszi. A Be 351. §-ának (2) bekezdése azt mondja ki, hogy magánvádas ügyben a szemé-