Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-32 • Törvényjavaslat a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról

-31727 ben viszont a tárgyalást az esetek jelentős részében el kell napolni, így a másodfokú eljárás időszerűsége csorbát szenved. Ezt az ellentmondást a Javaslat a Be 248. §-ának kiegészítésével oldja fel. Az nem egyeztethető össze a másodfokú eljárás szabályaival, hogy a megalapozatlanság kérdésében a tanács elnöke foglaljon állást. Nem sért azonban garanciális szabályokat, ha a bíróság tanácsa nem a tárgyaláson, hanem az előkészítés során tartott tanácsülésen rendel el bizonyítást. A Javaslat ennek megfelelően különböztet a tanács elnökének és a másodfokú bíróság tanácsának teendői között, a bíróság tanácsának hatáskörébe utalva az előkészítés során a bizonyítás elrendelését. A Be 248. §-ának kiegészítése folytán a § címét is meg kell változtatni. A 44. § -hoz A Be 265. §-a kizárólag a polgári jogi igénnyel kapcsolatos fellebbezés elbírálását szabályozza. A szülői felügyeleti jognak a megszüntetése a büntető eljárásban — a polgári jogi igény elbírálásához hasonlóan — adhéziós eljárásban történik. Ebből az következik, hogy ha a másodfokú bíróság kizárólag a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozó rendelkezést bírálja felül, azokat a szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni, amelyek a kizárólag a polgári jogi igénnyel kapcsolatos fellebbezés elbírálásánál irányadóak. A 45. §-hoz A Be 275. §-ának (1) bekezdése a vétségi eljárásban csak akkor teszi lehetővé az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését, ha az ítélet megalapozatlan, és olyan vádlott bűnösségét kellene megállapítani, akit az elsőfokú bíróság felmentett, vagy akivel szemben az eljárást megszüntették. Ez a szabályozás a gyakorlatban túlságosan merevnek bizonyult; különösen akkor, ha az elsőfokú bíróság csak a vád tárgyává tett cselekmények egy részében folytatta le a bizonyítást, állapított meg tényállást, és állapította meg a vádlott bűnösségét. Ha az el nem bírált bűncselekmény tekintetében a másodfokú bíróság állapítja meg a bűnösséget, a vádlottat elzárja a fellebbezés lehetőségétől, és a megfelelő büntetés kiszabása a súlyosítási tilalomba is ütközhet. A Javaslat ezért a Be 275. §-ának (1) bekezdését azzal egészíti ki, hogy az ítélet hatályon kívül helyezésének van helye, ha az elsőfokú bíróság ítélete nem merítette ki a vádat. A 46. §-hoz A perújítás sajátos esete, amikor a perújítás oka az, hogy a bíróság a jogszabály megsértésével külföldön tartózkodó terhelt ellen a távollétében tartott tárgyaláson hozott ítéletet, és a terhelt a Magyar Népköztársaság területén tartózkodik. A Be 277. §-ának (3) bekezdése szerint ezen a címen csak a terhelt javára lehet perújítást kezdeményezni. A Btk új, 87/A. §-a szerint viszont a bíróság a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó terhelt bűnösségét megállapítja, de mellőzi a büntetés kiszabását. Ebben az esetben nem indokolt az a korlátozás, hogy ha a terhelt hazatér, csak a javára kezdeményezhető perújítás. Ezért a Javaslat úgy módosítja a Be 277. §-ának (3) bekezdését, hogy a perújításnak az utóbbi feltételét elhagyja. A 47. §-hoz A Be 288. §-ának (1) bekezdése szerint a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvást ülésen bírálja el. Ezen nyilvános ülést kell érteni. A törvényességi óvásnak tanácsülésen