Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-32 • Törvényjavaslat a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról

-37628 való elbírálását a Be említett rendelkezése csak szűk körben, a 290. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben engedi meg. Ezek az esetek a Be 250. §-a II. a/—c/ pontjában felsorolt eljárási törvénysértések (a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, a határozat meghozatalában a törvény szerint kizárt vagy olyan bíró vett részt, aki nem volt mindvégig jelen a tárgyaláson; a bíróság a hatáskörét túllépte vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el), továbbá a törvénysértő vagy megalapozatlan vádemelés esete. A törvényességi óvás tanácsülésen történő elbírálásának kiterjesztése egyszerűsíti az eljárást. Ez azokban az esetekben indokolt, amelyekben a gyakorlati tapasztalat szerint nem szükséges a nyilvános ülés. A Javaslat ezt az igényt a garanciális elvek sérelme nélkül teljesíti. Lehetővé teszi a tanácsülésen elbírálást a Be 250. §-a I—III. pontjában felsorolt valamennyi eljárási törvénysértés esetében; ezzel feloldja azt az ellentmondást, hogy a másodfokú bíróság ezekben az esetekben jelenleg is tanácsülésen intézi el a fellebbezést. Indokolt a törvényességi óvásnak tanácsülésen való elbírálása akkor is, ha a törvényességi óvás kizárólag a lefoglalás megszüntetésére, illetőleg a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés ellen irányul, vagy ha a törvényességi óvást a Be XVIII. fejezetében szabályozott különleges eljárásokban hozott határozat ellen emelték. Minthogy a tanácsülésen csak a Legfelsőbb Bíróság tanácsának tagjai és a jegyzőkönyvvezető vehetnek részt, biztosítani kell, hogy ha a törvényességi óvást nem a legfőbb ügyész emelte, annak tartalmát előzetesen megismerje, és az érdemében nyilatkozzék. Ezért a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az előbbi esetben a törvényességi óvás másolatát a tanácsülést megelőzően, nyilatkozattétel végett, meg kell küldeni a legfőbb ügyésznek. Nem zárható ki, hogy a tanács elnöke adott esetben ülésen való elbírálásra utalja az egyébként tanácsülésre tartozó ügyet. Ennek feltétele, hogy a tanács elnöke úgy ítélje meg, hogy a törvényességi óvás csak ülésen bírálható el. A 48. §-hoz A Be 290. §-ának (5) bekezdése a törvényességi óvással kapcsolatban felmerült bűnügyi költség megállapítását szabályozza. A terheltet akkor kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a bűnügyi költség megfizetésére, ha a törvényességi óvással megtámadott határozatot a terhére változtatják meg. Ez azonban az adott esetben méltánytalan lehet, pl. ha a Legfelsőbb Bíróság csupán a terhelt bűncselekményének minősítését változtatja meg, a büntetés súlyosítása nélkül, és a törvényességi óvás emelésének okai között nincs a terhelt terhére róható magatartás. A Javaslat a jelenlegi szabályozás merevségét feloldja azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság mentesítheti a terheltet a bűnügyi költségnek vagy egy részének a megfizetése alól, ha a megfizetésre kötelezés méltánytalan lenne. A 49. §-hoz A magánvádas eljárásban az ügyész jogait a Be 313. §-a szabályozza. A (4) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a (3) bekezdés a/ pontja esetében - vagyis ha a feljelentés és az iratok alapján olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyész képviseli, — az ügyész a nyomozást elrendeli. Ez a rendelkezés túlságosan merev, mert olyan esetben is a nyomozás elrendelésére kötelezi az ügyészt, amikor az eljárás megszüntetésének van helye. Ezt a Javaslat azzal hidalja át, hogy nem kell elrendelni a nyomozást, ha a Be 127. §-a (1) bekezdésének b/ vagy c/ pontjában meghatározott körülmény, vagyis büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll fenn, illetőleg a cselekményt már jogerősen elbírálták.