Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-32 • Törvényjavaslat a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról

-315"25 ságnak ezért érdeke fűződik ahhoz, hogy az eljárás anyagát megismerhesse, a tárgyaláson jelen lehessen. Ennek a lehetőségét teremti meg a Javaslat, amikor a Be 180. §-a (2) bekezdésének kiegészítésével a tanács elnökének feladatává teszi, hogy a tárgyalásról a másik szülőt és a gyámhatóságot is értesítse. A 37. §-hoz A szülői felügyeleti jog megszüntetését az ügyész a vádiratban indítványozhatja (a Javaslat 31. §-a). Ha ez valamilyen oknál fogva elmaradt, az ügyész a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozó indítványát legkésőbb addig terjesztheti elő, amíg az első fokú eljárás során a bíróság határozatának meghozatala céljából tanácsülésre nem vonul vissza. Ez összhangban áll a polgári jogi igény érvényesítésére vonatkozó szabállyal (Be 211. §). A 38. §-hoz A Btk-t módosító törvényjavaslat szerint a Btk új 87/A. §-sal egészül ki, amely a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó vádlottal szemben lefolytatott eljárás esetén a bűnösség megállapítását lehetővé teszi, de a büntetés kiszabását — a közügyektől eltiltás és a vagyonelkobzás kivételével — mellőzni kell. Az ehhez kapcsolódó büntető eljárási szabályozást tartalmazza a Javaslat 38. §-a. Minthogy a bíróság megállapítja a vádlott bűnösségét, a Be 214. §-ának (1) bekezdése folytán ítélettel kell határoznia. A célszerűségi szempontok amellett szólnak, hogy ilyen esetben sor kerülhessen elkobzás elrendelésére, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére való kötelezésre és a polgári jogi igény érdemben való elbírálására. A bűnösség megállapításából következik, hogy a vádlottat kötelezni kell a bűnügyi költség megfizetésére. Ezt a Be 217. §-ának (1) bekezdésében foglalt általános szabály tartalmazza, ezért a Be-be beiktatott 214/B. §-ban erről nem szükséges rendelkezni. A 39. §-hoz A Javaslat 39. §-a azt szabályozza, hogy ha az ügyész a szülői felügyeleti jog megszüntetését indítványozza, a bíróság milyen rendelkezéseket hozhat. Ha a bíróság a vádlottat gyermekének sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény miatt bűnösnek mondja ki, és megállapítja, hogy a Csjt 88. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak, a szülői felügyeleti jogot megszünteti. Ha a bíróság a vádlottat felmenti, vagy a bűnösségét nem állapítja meg a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményben, illetőleg ha arra az álláspontra jut, hogy a Csjt 88. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek hiányoznak, az indítványt érdemben elutasítja. Ha az indítvány elutasítására azért került sor, mert a bűnösség megállapításának hiányában a bíróság nem vizsgálta a Csjt-ben meghatározott feltételek fennállását, nincs akadálya annak, hogy ugyanezen tényállás alapján a Csjt 88. § (1) bekezdés a/ és b/ pontjának alkalmazásával, a polgári bíróság a vádlott szülői felügyeleti jogát utóbb megszüntesse. Figyelembe kell venni azt is, hogy az ügyészi indítvány elbírálása nem késlelteti-e jelentékenyen az eljárás befejezését. Ez esetben az igény érvényesítését egyéb törvényes útra kell utasítani, mivel a Javaslat az adhéziós eljárást az eljárás gyorsítása érdekében teszi lehetővé, és ezzel ellentétes lenne, ha az elbírálás késleltetné a büntető eljárás befejezését. Ha az ügyész nem indítványozza a szülői felügyeleti jog megszüntetését, a bíróság erről akkor sem rendelkezhet, ha a megszüntetésének a Csjt szerinti feltétele fennáll.