Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.

1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról

-SoVII. A tanácsok gazdálkodása A népgazdaság általános egyensúlyi helyzetének javítására irányuló gazdaságpolitikai törekvésekkel összhangban módosultak a tanácsi gazdálkodás feladatai is. Az előirányzatok felhasználása körültekintő, céltudatos, takarékos gazdálkodást, fegyelmezett együttműködést kívánt meg az irányítói és az intézményi területen egyaránt. Arra kellett törekedni, hogy a legfontosabb társadalompolitikai célok az egyre nehezebb körülmények ellenére is megvalósuljanak. Mindezek teljesítése érdekében a tanácsok gazdálkodási tevékenységében főszerepet kapott a feladatok rangsorolása, az, hogy a meglevő anyagi eszközöket a legfőbb egészségügyi, szociális és közoktatási célokra összpontosítsák. Emellett igyekeztek előteremtem a fontosabb kommunális feladatok megoldásához szükséges forrásokat is. A tanácsok működési kiadásokra és fejlesztésekre együttesen 131,9 milliárd forintot fordítottak. Ez 4,7%-kal több az 1983. évinél. A tanácsok által megállapított együttes bevételi előirányzat — a fejlesztési alap előző évi pénzmaradványainak tervezett felhasználásával együtt — 118,5 milliárd forint volt; ez 3,9%-kal haladta meg az 1984. évi állami költségvetés előterjesztése során ismertetett központi számítást. A pénzügyi törvény alapján ugyanis a tanácsok maguk állapítják meg költségvetésüket, s ez lehetővé teszi számukra — az állami hozzájárulás megváltoztatása nélkül —, hogy bevételi többleteik fedezetével a kiadási előirányzatokat növeljék. A működési költségvetés folyó évi bevétele — az előző évi pénzmaradvány és az átvett pénzeszközök számításba vétele nélkül — 92.3 milliárd forint volt. Ennek 30,8%-a a vállalatok és a szövetkezetek befizetéseiből, 21,2%-a a lakosságtól, 48%-a pedig állami hozzájárulásból származott. A bevételek összetétele az előző évihez képest némileg módosult: a saját bevételek részaránya — ez egyúttal a tanácsi önállóság erősödésének is fokmérője — valamelyest nagyobb lett, miközben az állami hozzájárulás részaránya csökkent. A közkiadásokhoz nyújtott állami hozzájárulás — a központosított előirányzatokkal együtt — az előirányzottnál 700 millió forinttal kevesebb, mégpedig javarészt azért, mert az 1983. évi megosztott bevételek utáni elszámolás, a lendületesen növekvő lakossági adó 1984. évi előirányzatának megemelése, és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetéseinek növekedése nyomán az állami hozzájárulást 1,4 milliárd forinttal csökkentették. Ugyanakkor az állami hozzájárulás 700 millió forinttal növekedett azáltal, hogy az év közben végrehajtott hatósági árintézkedéseket az intézményekben ellensúlyozták, s néhány megye hóviharkárának rendezéséhez, illetőleg felújítási gondjainak enyhítéséhez a központi költségvetés is hozzájárult. Az előző évi pénzmaradvánnyal és átvett pénzösszegekkel együtt a tanácsoknak a költségvetési intézmények működésének és fenntartásának finanszírozására és a vállalati egyéb kiadásokra szolgáló pénzügyi kerete 98.9 milliárd forint volt, az 1983. évinél 7,9%-kal nagyobb. A saját bevételek 2,5 milliárd forinttal (14.9%kal), a megosztott bevételek 142 millió forinttal (0,5%-kal) meghaladták az előirányzottat. A működési költségvetés együttes kiadása 93 milliárd forint volt. Ebből a költségvetési szervek 84,5 milliárd forintot, az 1983. évinél 6,2 milliárd forinttal (7,9%-kal), az előirányzottnál pedig 2,1 milliárd forinttal (2,6%-kal) többet költöttek a meglevő intézmények működtetésére és fenntartására. E növekmény kétharmadát a tanácsok maguk, egyharmadát pedig elsősorban az 1984-ben hozott központi árintézkedések ellentételezéseként a központi kültségve-