Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.

1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról

5132 tés finanszírozta. Az intézményi működés zavartalanságának biztosítása végett a tanácsok az előző évekbelinél nagyobb mértékben vették igénybe pénzmaradványaikat a nem teljes körben ellentételezett árintézkedések fedezetére. A tanácsok vállalati támogatása összesen 7,8 milliárd forintot tett ki. A támogatás legnagyobb része — 6617 millió forint — az állami bérlakások fenntartásával kapcsolatos célokat szolgálta. Az e címen juttatott összeg az 1983. évinél mindössze 481 millió forinttal nagyobb A lakbéremelési intézkedések ugyanis közel 1,1 milliárd forinttal csökkentik az állami hozzájárulás iránti igényt. A tanácsi ingatlankezelő szerveknek a lakóépületek fenntartására — saját forrásaikkal együtt — 10 milliárd forintjuk volt, 1,1 milliárd forinttal több, mint 1983-ban. E forrásoknak majdnem a felét mintegy 20 000 lakásnak — többségében az előző évekről elmaradt — felújítására fordították. A terv szerint teljesültek a lakáskorszerűsítések is; mintegy 12 000 lakás komfortossága javult. Valamelyest sikerült tehát javítani a csekély használati értékű állami bérlakások állapotán. A tanácsoknak az 1934. évi fejlesztésialapbevétele 37,6 milliárd forint, az előző évi pénzmaradvánnyal (4,3 milliárd forinttal) együtt a fejlesztési célra rendelkezésükre álló pénzforrások összege 42 milliárd forint volt. a tanácsok által tervezettnél 1,5%-kal nagyobb, az 1983. évinél azonban 4,3%-kal kisebb. A forrásoknak 12%-a saját bevétel (ide számítva a lakosság önkéntes hozzájárulását is), 24%-a a vállalatoktól és a szövetkezetektől származó — megosztott — bevétel, 35%-a állami hozzájárulás, 5%-a hitel, 14%-a átvett pénz és 10%-a előző évi maradvány. A tanácsok az előirányzotthoz képest 700 millió forint többlethez jutottak a saját bevételeikből; ez az összeg nagyrészt a házhelyek és a házingatlanok eladásából, a lakáscsere-forgalomból és a lakosság önkéntes hozzájárulásából származott. A tanácsi fejlesztési alapból a teljes felhasználás 33,9 milliárd forint volt, a tanácsok előirányzatánál 500 millió forinttal több, az előző évi teljesítésnél pedig 1,2 milliárd forinttal kevesebb. Ezen belül beruházásokra 32,2 milliárd forintot használtak fel, az előirányzotthoz képest 2,5 milliárd forinttal, az 1983. évihez képest 1,5 milliárd forinttal kisebb összeget. A tanácsok végrehajtották a Minisztertanácsnak a beruházások korlátozására irányuló 1984. évi előírásait A nem beruházási kiadások összege 6,7 milliárd forint, ez a tervezetthez képest 2,9 milliárd forinttal nagyobb, s az előző évi teljesítést 400 millió forinttal haladja meg. A túlteljesítést legfőképp az okozta, hogy a tanácsok meggyorsították a családiház-építés terület-előkészítését, előrehozták a bankhiteltörlesztést, s elvégeztek több soron kívüli felújítást. Növelte a kiadásokat, hogy a tanácsok támogathatták a lakásépítést és -vásárlást, s erre a célra pótlólagos költségvetési juttatásban is részesültek. A társadalmi és gazdasági programokban előirányzott feladatok közül 1984-ben teljesítették az általános iskolai tanteremfejlesztés tervét, a pénzügyi túlteljesítés ellenére a tervezettnél kevesebb tanácsi lakást adtak át, csökkent a lakáscsere-forgalom, de közben fokozódott az építési telkek kialakítása. A célcsoportos kórházberuházás előirányzatai nem valósultak meg. Az általános iskolai beruházásokra a tervezettnél és az előző évinél is kevesebbet — de még mindig jelentékeny összeget — fordítottak. Új általános iskolaként, illetőleg a meglevők bővítéseként átadtak 1060 tantermet. Ez a szám a tervével azonos, az 1983. évinél azonban 90-nel kisebb. Az ellátottságnak némi javulására mutat az, hogy az egy tanteremre jutó tanulócsoportok száma valamelyest csökkent. Az 1984—1985-ös tanévben az általános iskolai tanulók 42,6%-a vehette igénybe a napközi otthoni ellátást; ez az előző évihez képest visszaesést jelent. A tanácsok a tervezettnél kevesebb óvodát építettek, az átadott helyek száma azonban így is nagy (5960). Tovább fejlődött a tanácsok komplex lakásgazdálkodási tevékenysége. Mivel a beruházásokat a népgazdaságban visszafogták, s az egy lakásra jutó költségek emelkedtek, néhol pedig szakipari kapacitáshiány és kivitelezői szervezetlenség mutatkozott, a tervezettnél 2400-zal kevesebb, összesen 7820 célcsoportos lakást adtak át. Az államilag irányított és támogatott lakáscsere keretében visszavásárolt bérlakásoknak a száma az előző évihez képest 10 400-ról 8800-ra csökkent, míg lépcsőzetes lakáscserére 1400 esetben került sor (1983-ban ez 1600 volt). A visszaesést főképp az okozta, hogy a tanácsok által téríthető összeg reálértéke csökkent. Az állami lakásépítés arányának mérséklődése következtében előtérbe került a magántulaj-