Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.
1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról
30 többlet 1,2 milliárd forint, a tárgyévi intézkedések okozta többletkiadás 2 milliárd forint volt.) A családvédelmi kiadásokon belül családi pótlékra 18,8 milliárd forint jutott (3.3 milliárd forinttal több, mint 1983-ban). A gyermekgondozási segélyre kifizetett pénzösszeg azonban — az intézkedések ellenére — csaknem változatlan maradt. A családi pótlékra jogosult gyermekek száma 1984 végén 2290 ezer volt, 24 ezerrel nagyobb az előző évinél. A gyermekgondozási segélyt éves átlagban 222 ezren vették igénybe, 9 ezerrel kevesebben, mint az előző évben. A terhességi és a gyermekágyi segélyekkel összefüggő kiadás — annak együttes hatására, hogy az ellátás alapjául szolgáló átlagkereset növekedett és a születések száma csökkent — csak mérsékelten növekedett, az anyasági segélyre fordított kiadások tovább mérséklődtek. A betegségi és egyéb segélykiadások összege 11,1 milliárd forint volt. 440 millió forinttal (4,1%-kal) nagyobb, mint 1983-ban. A táppénzkiadás az előirányzottnál nagyobb mértékben — 376 millió forinttal — nőtt, s csaknem 9,8 milliárd forint volt. Az eltérésnek az az oka, hogy a munkás és alkalmazotti kategóriában az egy táppénzes napra jutó kifizetés összege a tervezett 4 o; 0-kal ellentétben 4,9%-kal növekedett, ráadásul a táppénzes napok száma szintén meghaladta a tervezettet. A táppénzes arányszám az előző évi 6%-ról 5,9%-ra csökkent (ezen belül a gyermekápolási napok aránya az előző évi 0,5%-ról 0,4%-ra csökkent, míg aj vállalatokat terhelő táppénzes napok részaránya^ változatlanul 0,1%). A társadalombiztosítási bevételek összege 120,2 milliárd forint volt, 33,6 milliárd forinttal (38,7%-kal) nagyobb, mint 1983-ban, s mintegy 3,8 milliárd forinttal haladta meg az előirányzottat. A növekedés legnagyobb része abból adódott, hogy a munkaviszonyban és a szövetkezeti tagsági viszonyban állók után fizetett munkáltatói járulék 10 százalékponttal emelkedett, s hogy a munkabér-kiegészítést bérpótlékként beépítették a bérekbe. Ezek az év eleji intézkedések a társadalombiztosítási járulék bevételeiben 26,4 milliárd forintos, a nyugdíjjárulék bevételeiben 2 milliárd forintos többletet eredményeztek. Az átlagkeresetek növekedésével összefüggő bevételi növekmény 4.5 milliárd forint volt. Az előirányzathoz képest a legnagyobb arányú — 1,5 milliárd forintos — bevételi többlet a lakosság által befizetett társadalombiztosítási járulékban mutatkozik; ez részben a tervezettnél nagyobb jövedelemkiáramlásból, részben abból származott, hogy a kiegészítő tevékenységet végzők száma növekedett. Minthogy az átlagkeresetek (-jövedelmek) a tervezettnél dinamikusabban növekedtek, a gazdálkodószervezetek által befizetett társadalombiztosítási járulék összege 1 milliárd forinttal, a nyugdíjjárulék pedig 861 millió forinttal meghaladta az előirányzottat.
