Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.
1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról
V. A költségvetési szervek bevételei, kiadásai és támogatásai A költségvetési szervek gazdálkodási szabályai az elmúlt években számottevően korszerűsödtek. A változtatások nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a közkiadásokra fordítható pénzt hatékonyabban használhatták fel. Takarékos gazdálkodással, a feladatokat ésszerűen rangsorolva, belső átcsoportosításokat, szervezeti változtatásokat hajtva végre sikerült elérni, hogy miközben a meglevő intézmények ellátásának színvonalát megőriztük, a költségvetési szervek kiadásainak növekedése összhangban legyen népgazdaságunk lehetőségeivel. A költségvetési szervek működési bevételének (például bölcsődei, óvodai térítési dij), ár- és díjbevételének (például kutatóintézeti, mérésügyi szolgáltatások értékesítése), a költségvetési szervek vállalkozási tevékenysége utáni adóknak (például ár- és díjbevételi járulék, nyereségadó), valamint a pénzmaradványokból való elvonásoknak az együttes összege 43,6 milliárd forint, 6,6 %-kal haladja meg az előző évit. A költségvetési szervek kiadásainak összege 1934-ben 183,7 milliárd forint volt, az előző évinél 11,4 milliárd forinttal (6,6%-kal) nagyobb. A központi szervek kiadásaihoz nyújtott támogatás, illetőleg a tanácsoknak adott állami hozzájárulás együttes összege 107,1 milliárd forint, az előző évinél 8,8 milliárd forinttal (9%kal) nagyobb, az előirányzatnál azonban mintegy 900 millió forinttal kisebb. A központi költségvetési szervektől származó bevételek összege 32,3 milliárd forint, s ez az 1933. évit 1,6 milliárd forinttal (5,1%-kal) haladja meg. Ebből 28,7 milliárd forint működési, ár- és díjbevétel; 2,2 milliárd forint a vállalkozási tevékenységek után teljesített költségvetési befizetés; 1,4 milliárd forint pedig a pénzmaradvány felülvizsgálatának eredményeként végrehajtott elvonás. A központi költségvetési szervek kiadása 99,3 milliárd forint, az előző évinél 5,2 milliárd forinttal (5,5%-kal), az előirányzatnál pedig 2,6 milliárd forinttal több. A kormányzat év közben többlettámogatást nyújtott néhány igen fontos feladatnak a megoldására. Az eltérés nagyobb része azzal függ össze, hogy a költségvetési szervek önálló gazdálkodásuk jegyében évközi többletbevételeiket és egyéb pénzforrásaikat tevékenységük ellátására fordíthatják. Emellett néhány igen fontos feladat megoldására központi döntés alapján többlettámogatást kellett adni. A központi költségvetési szerveknek nyújtott támogatás összege 70,6 milliárd forint. Ez az előző évit 1,8 milliárd forinttal (2,3%-kal) haladja meg. A kiadások fedezésében való részarány — mivel a bevételek növekedtek — némileg mérséklődött. A tanácsi költségvetési szervektől származó működési, ár- és díjbevételek és vállalkozói jellegű befizetések 1934-ben 1,1 milliárd forinttal (11%-kal) növekedtek. Ez egyrészt abból adódik, hogy több óvoda, bölcsőde és szociális otthon működik, s így a térítési díjak összege is több lett, másrészt abból is, hogy korszerűsített érdekeltségi rendszerek működnek a színházaknál, a művelődési otthonokban, a szociális foglalkoztatók körében és még sok más tanácsi intézményben. A tanácsi intézmények kiadása 84,5 milliárd forint volt, az elíző évit 6,2 milliárd forinttal (7,9 n ,'ü-kal) haladji meg, az előirányzottnál 2,1 milliárd forinttal (2,6"/, r kal) több. 1934-ben tovább folytatódott — bár az előző évekénél némileg szerényebben — az az irányzat, hogy a tanácsi költségvetési szervek kiadásai gyorsabban növekszenek, mint a központiak. Az intézményi gazdálkodás korszerűsödésével összefüggő szervezeti változások közül ki-
