Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.
1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról
23 emelhetjük a leányvállalatok alapítását és a külső szervezetekkel létrehozott közös vállalkozásokat. Leányvállalatokat a költségvetési rendben gazdálkodó kutatóintézetek alapítottak az alapfeladatoktól jól elhatárolható, illetőleg azokat kiegészítő termelői, fejlesztői, kereskedelmi és szolgáltatói munkakörökben, ahol mód nyílt arra, hogy az anyaintézettel való együttműködést és elszámolást egyértelműen szabályozzák. Az, hogy a külső szervezetekkel létrehozott társulások száma növekedik, s hogy ez elősegíti az erőforrások összpontosítását, főként a kutatóintézetekben figyelhető meg. A költségvetési szervek foglalkoztatottjainak száma 14 ezerrel növekedett. Ezen belül az egészségügyi és szociális ágazaté 2,9%-kal; az oktatás, a kultúra, a sport és a tudományos kutatásé 4,9%-kal. A kifizetett bérek összege 44,4 milliárd forint volt, s ez az előző évit 2,9 milliárd forinttal (7,1%-kal) haladta meg. A költségvetési szervek főfoglalkozású dolgozóinak keresete 4,5 %-kal növekedett. A bérgazdálkodást segítette, hogy 1984-től hatályba lépett az új bérbesorolási rendszer. Az alsó- és a középfokú oktatásban dolgozó pedagógusok bérét szeptembertől átlagosan 10%-kal megemelték, s ez az 1984. évi kiadásokat mintegy 250 millió forinttal megnövelte. A folyamatosan üzemelő intézetekben ágy mellett dolgozó ápolónőket fizikai állományba sorolták, s ez műszakpótlékra tette őket jogosulttá. Emiatt a béralap 60 millió forinttal növekedett. Valamelyest javult a munkaerő-gazdálkodás azáltal, hogy az intézmények a bérekkel és a jutalmakkal együtt gazdálkodhatnak, de e téren még sok a teendő. Üj irányzatként megfigyelhető, hogy a központi költségvetési szervek dolgozóinak száma, részben a már említett szervezeti változások, részben más területek munkaerő-elszívó hatása miatt mintegy 3 ezerrel csökkent, míg a tanácsiaké a nagymértékben bővülő intézményhálózat hatására 17 ezerrel nőtt. A költségvetési intézmények kezelésében 1984-ben 354,1 milliárd forint értékű állóeszközállomány volt. Az állóeszközérték 82%-a épület, a gépek és a berendezések aránya 15%- Az állomány az előző évihez viszonyítva 25,8 milliárd forinttal (7,9%-kal) gyarapodott. Az állóeszközállományon belül a gépek, a berendezések és a felszerelések értéke növekedett a legnagyobb ütemben (12,2" ,,-kal), így arányuk is nőtt. Az állóeszköz-állomány 52" u-ával a tanácsok rendelkeznek. Állóeszköz-fenntartásra 1984-ben 24,6 milliárd forintot fordítottak. Mind a fejezetek, mind pedig az intézmények és tanácsok az előző évekhez hasonlóan pénzük jókora részét átcsoportosították erre a célra. A 100 forint állóeszközértékre vetített fenntartási kiadás majdnem 7 forint, s ez nagyjában az előző évivel azonos. Eltérő irányzat figyelhető meg a központi és a tanácsi intézmények körében. Az igen széles körű intézményhálózattal bíró tanácsoknak az intézmények karbantartására és kisjavítására fordított kiadása 9,3%-kal növekedett, míg a központi intézmények ilyen célú felhasználásai csak 1,3%-kal növekedtek. Nagyjavításra, felújításra a tanácsi intézmények 5,1%-kal, a központi szervek 16,8%-kal fordítottak többet, mint 1983-ban. A kiemelt nagyrekonstrukciókat — az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, az Operaház felújítását — a tervezett ütemezés szerint folytatták, bár a tudományegyetemek (elsősorban az ELTE) igényeit nem sikerült teljes mértékben kielégíteni. Az Operaház rekonstrukciója 1984ben befejeződött. Az egészségügyi ágazat területén a tervezett nagyjavításokat csaknem 100%ban elvégezték. Az egészségügyi és szociális szervek kiadása 1904-ben 32,3 milliárd forint volt; ez 3,8 milliárd forinttal (13,l ( '/o-kal) több az előirányzottnál, s 5,4 milliárd forinttal (20,1%-kal) nagyobb az elmúlt évi teljesítésnél. Ennek egy része azonban nem valós növekedés, hanem abból adódik, hogy a községi tanácsok egészségügyi és szociális ellátóhálózatát az igazgatásból az egészségügyi és szociális ágazatba soroltuk. Az azonos szerkezetben számított ágazati növekedés 7,3%. Az egészségügyi és a szociális ágazat beruházásaira 1984ben 5,2 milliárd forintot fordítottak, az előző évinél 200 millió forinttal kevesebbet, a népgazdasági tervszámításokban figyelembe vett lehetőségeknél pedig 200 millió forinttal többet. Az általuk tervezettnél a tanácsok 326 millió forinttal, míg a központi szervek 83 millió forinttal fordítottak kevesebbet egészségügyi beruházásokra. Bár a teljesítés javult (az előző évben 89,3% volt), átlagosan még mindig csak 91,2%-ot ért el 1984-ben. Ésszerű szervezési megoldások alkalmazása (az, hogy a betegellátás folyamatát jobban megszervezték, az integráció elvét következetesebben érvényesítették) lehetővé tette, hogy a ren-
