Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.

1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról

21 A vállalatok és a szövetkezetek által megvalósított fejlesztések körében a terv azzal számolt, hogy a saját források aránya számottevően csökkeni fog, s az előző évinél nagyobb mértékben vesznek igénybe hiteleket. A valóságban a vállalati beruházások pénzügyi forrásainak arányait tekintve gyökeres változás nem következett be az előző évhez képest. Az állami támogatás iránti igény 1984-ben csökkent. A mezőgazdaság normatív rendszerű támogatására előirányzott — az építés és az ültetvénytelepítés bővítését, illetőleg a meliorációs munkákat segítő — összesen 2,6 milliárd forintból 2,1 milliárd forintot használtak fel. Csökkent az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek ilyen irányú érdeklődése mégpedig amiatt, hogy a nagy eszközlekötéssel járó fejlesztések jövedelmezősége romlott. A népgazdaság egyéb területein a támogatással segített fejlesztések száma és teljes előirányzata az 1983. évivel azonosan alakult. Az engedélyezett támogatásból 1,1 milliárd forintot az építőanyag-termelő kapacitások fejlesztésére, 1 milliárd forintot a gazdaságosan működő szénbányák korszerűsítésére, 1,4 milliárd forintot pedig az energiafogyasztó berendezések korszerűsítésére és a gabonatároló hálózat bővítésére használtak fel. A tanácsok beruházási célú kifizetései meghaladták a tervezettet, de a beruházási felhasználásnak az év közben módosított lehetőségén belül maradtak. Ehhez költségvetési támogatásként 14,7 milliárd forint tanácsi fejlesztésialaptámogatást és a városi és községi hozzájárulásból 6,7 milliárd forint fejlesztésialap-kiegészítést használtak fel. Az évközi intézkedések eredményeként a tanácsok lehetőséget kaptak arra, hogy a lakosságtól származó pénzeszközeik 1983. évi maradványából 700 millió forintot felhasználjanak. Ezen túlmenően az állami beruházások tartalékából 400 millió forintot kaptak arra, hogy segítsék az ifjúságnak lakáshoz való jutását, s a középiskolai tantermek építését meggyorsíthassák. Az eredetileg számított 26,8 milliárd forint tanácsi beruházási teljesítés helyett a kifizetés 29,2 milliárd forintra nőtt. A túlteljesítésre javarészt a lakosságtól származó pénzek adtak fedezetet, kisebb részt a célcsoportos beruházások céljaira terven felüli állami támogatást vettek igénybe. A költségvetésnek egyéb címeken (a magánerőből való lakásépítésre, az állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap-kiegészítésre, a vállalatok és a mezőgazdasági szövetkezetek fejlesztési alapjának kiegészítésére) folyósított felhalmozási kiadásai a tervezettnél mintegy 13%-kal kisebb összegben teljesültek. Az 1983. évivel megközelítően azonos összegű támogatást folyósítottak az állami beruházások forgóalap-kiegészítése címén, míg a vállalati fejlesztési alapok kiegészítésére — a fokozódó pénzügyi feszültségek enyhítése végett — az elmúlt évinél 300 millió forinttal több támogatást kellett adni. A magánerőből való lakásépítés állami támogatása nem érte el a tervezettet. A csaknem 1 milliárd forint összegű lemaradás oka, hogy: a szociálpolitikai kedvezmény tervezésénél növekvő lakásépítéssel számoltunk, viszont ténylegesen 1984ben az előző évinél 21%-kal kevesebb volt a megkezdett lakásépítések száma; az 1983-ban megszűnt munkáslakás-építési támogatási konstrukció pénzforgalmi áthúzódása a tervezettnél jóval alacsonyabb lett; az egyéb lakásépítési támogatási célban (utólagos hőszigetelés támogatása címén) 100 millió forint előirányzatból a tényleges igénybevétel csak 2 millió forint volt; a bányászlakás-építés támogatásának konstrukciója év közben megváltozott (a bányászati vállalatok adókedvezményként számolhatják el a bányászlakás-építés támogatását).