Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.
1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról
16 %-kal) és a belkereskedelemben (8,9%-kal). A mezőgazdasági szövetkezetek nyeresége — főként mert a kiegészítő tevékenység növekedése mérséklődött — csak szerény mértékben (4,3 %-kal) nőtt. Az építőipar, a közlekedés és a vízgazdálkodás nyeresége nem érte el az 1983. évit. A termelés költségei — a termelőágazatok összességében — a termelés értékénél gyorsabban növekedtek; 100 forint termelési értéknek a létrehozására fordított összes költség az 1983. évinél 40 fillérrel nagyobb volt. A termelés költségei közül az anyag- és energiaköltségek — folyó áron — a termelési értéknél lassabban, 5,3%-kal növekedtek, s így súlyuk a költségeken belül csökkent. A teljes iparban az előző évihez képest mérséklődött az anyaghányad; a fajlagos anyagfelhasználás a bányászat, a villamosenergia-ipar és az élelmiszeripar kivételével minden ipari ágazatban kisebb az előző évinél. A többi népgazdasági ágat szintén az jellemezte, hogy az anyaghányad csökkent. A bérköltségek — annak nyomán, hogy a bérkiegészítést bérként számolták el — a termelési értéknél gyorsabban növekedtek, így súlyuk a költségeken belül valamelyest nőtt. A társadalombiztosítási járulék összege — mivel a bérek és a járulék kulcsa nagyobb lett — számottevően megnövekedett, s nőtt az összes költségen belüli súlya is. Jórészt azért, mert a bérkiegészítés elszámolása megváltozott, az előző évinél lassabban, 8,8%-kal nőttek az úgynevezett föl nem osztott költségek, de növekedésüknek az üteme még mindig gyorsabb, mint a termelési értéké. A termelőágazatok vállalatai nyereségüknek 55,8%-át fizették be az állami költségvetésbe nyereségadó, valamint városi és községi hozzájárulás címén. Ez az előző évihez képest 3,2 százalékponttal kisebb költségvetési részesedést jelent. A központosítás több tényező együttes hatására csökkent. A vállalatok — élve az új lehetőséggel — jelentékeny összegű nyereségtartalékot képeztek, s erre az adót csak a felhasználás időpontjában kell megfizetniük; ez mintegy 1,5 százalékponttal mérsékelte a nyereségközpontosítást. Ugyancsak a központosítást csökkentette az, hogy a vállalatok az előző évinél jóval kevesebb progresszív nyereségadót fizettek, főként azért, mert kisebb részesedési alapot képeztek. Emiatt a központosítás 1,7 százalékponttal csökkent. Az előző évihez képest nagyobbak lettek a nyereségadó-kedvezmények s ez szintén a központosított nyereséget mérsékelte. E tényezőknek a központosítást mérséklő hatását részben ellensúlyozta az, hogy több min* 18%-kal (csaknem 2 milliárd forinttal) növekedtek azok az improduktív, főként bűntetésiellegi] költségek, amelyekre az adót meg kellett fizetni, A vállalatok és a szövetkezetek 1984. évi nyereségükből összesen 73.1 milliárd forint öszszegű érdekeltségi alapot kéneztek: ez 1,9 milliárd forinttal nagyobb az előző évinél. Az alapok — elsősorban a nagyobb összegű nvereségtartalékolás miatt — a nyereségnél szerényebb mértékben bővültek. Az 1984. évi nyereségből képzett bruttó részesedési alap 23,1 milliárd forint; ez az előző évinél 2,7 milliárd forinttal kisebb. A részesedési alapot terhelő progresszív nvereségadó 13.2 milliárd forint volt. s 2.2 milliárd forinttal elmaradt az 1983. évitől. Az adó megfizetése után a vállalatok rendelkezésére álló nettó részesedési alap 9.9 milliárd forint, mintegy 500 millió, forinttal kisebb az előző évinél. A nettó része-; sedési a^pnak a bérekhez viszonvított aránva összességében az 1983. évi 5 0/ n-ról 4,3%-ra csök-; kent, s az arány — a mezőgazdaság kivételé-, vei — minden ágazatban kisebb az előző évinél.: Részesedési alapjukból a vállalatok évközi premizálásra és jutalmazásra 4,5 milliárd forintot fordítottak. Ez az előző évinél 1,6 milliárd, forinttal több; s a kifizetéseknek a bérekhez vi-: szonyított aránya az 1983. évi 1,4%-ról 2 n / ()-ra' n'jtt. Év végi részesedésként a vállalatok 1935 elején az előző évinél mintegy 800 millió forint-| tal kisebb összeget fizettek ki. Az év végi része-! sedésnek a bérekhez viszonyított aránya 2,6%, volt az előző évi 3,3%-kal ellentétben. Az arány — a mezigazdasági szövetkezeteket kivéve — a gazdaság minden ágazatában csökkent. A kifize-; tés átlagosan 6—7 napi munkabérnek felelt meg.; Az átlagosnál nagyobb részesedést fizettek ki a, külkereskedelemben (12—13 nap), a vegyiparban; (10—11 nap), a villamosenergia-iparban és az^ élelmiszeriparban (9—10 nap). Az átlagosnál sokj kai kisebb részesedést fizetett a kohászat és az| építőanyag-ipar. A vállalatoknak 1984-ben 12,5 müliárd forintnyi — az előző évinél mintegy 8%-kal nagyobb — jóléti és kulturális alapjuk volt. Az alap forrásai közül az eredmény terhére elszámolt összeg 8,7"„-kal növekedett. A részesedési alapból átcsoportosított összeg 11%-kal volt na-
