Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.

1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról

17 gyobb az 1983. évinél. Az alapot jóléti, szociális, kulturális és sportcélokra szinte teljes egészében felhasználták; a záróállomány alig haladja meg a 700 millió forintot. A vállalatok 1984. évi nyereségükből 61,6 milliárd forintnyi — 1985-ben felhasználható — fejlesztési alapot képeztek. Ez 9,6 milliárd forinttal nagyobb az előző évi nyereségfelosztás során képzett összegnél. A többlet — amellett, hogy a nyereség növekedett — elsősorban azzal függ össze, hogy a tartalékolás és az alapok képzési rendszere megváltozott, s így az részben elszámolástechnikai jellegű. Az 1985-ben érvénybe lépett új szabályozók szerint ugyanis ezentúl nem különül el egymástól a részesedési és a fejlesztési alap. A vállalatok az 1984. év lezárása után részesedési és fejlesztési alapjukból egységes érdekeltségi alapot hoztak létre. Az 1984. évi eredményelszámolás során esedékes kötelező tartalékalap-visszapótlást 1985-ben már az érdekeltségi alap terhére kell teljesíteni; ez az összeg tehát — bár a nyereségfelosztás során fejlesztési alapként számolták el — nem fordítható fejlesztési célokra. Az előzetes felmérések szerint az — 1984. évi nyereségfelosztás után létrehozott egységes — érdekeltségi alapok és az 1985-ben esedékes kötelezettségek összevetése alapján — a mezőgazdasági nagyüzemek nélkül értendő vállalati körben — mintegy 6 milliárd forintnyi érdekeltségialap-hiány várható. E hiány kialakulásának okai közül kiemelhető a beruházásoknak a tervezettnél kisebb hozama, a veszteséges gazdálkodás, illetőleg a nyereség csökkenése, a nem megfelelő készletgazdálkodás miatt nagy összegű forgóalap-feltöltési szükséglet, a vagyonadó- és a felhalmozásiadófizetési kötelezettség bevezetése. Néhány esetben az alaphiány kialakulásában annak is szerepe van, hogy a vállalatoknak — a teljesítményükkel, illetőleg az eredményükkel arányban nem álló bérfejlesztés miatt — nagy a progreszszívadó-fizetési kötelezettségük. A vállalatok egy része — a fölösleges eszközeit értékesítve, fejlesztési tevékenységét átütemezve és hatékonyabb készletgazdálkodással — saját erejéből rendezi alaphiányát. A gazdálkodószervezeteknek egy másik része azonban külső segítségre számít. Az erre szolgáló források korlátozottak. A vállalatok dolgozóik lakásépítési tevékenységének pénzügyi támogatására az 1984. évi nyereségükből több mint 1,7 milliárd forinttal — az előző évihez hasonló összeggel — növelték lakásépítési alapjukat. A műszaki fejlesztési alap képzésére és felhasználására 1983-ban bevezetett új rendszernek a második évi tapasztalatai is kedvezőek. A vállalatok 1984-ben 13.5 milliárd forint öszszegű, az előző évinél 11,6%-kal nagyobb alapot képeztek. Az év elején meglevő állományt és az alap egyéb forrásait is figyelembe véve a vállalatoknak 21,5 milliárd forint összegű műszaki fejlesztési alapjuk volt. Az alapokból az év során 14,9 milliárd forintot használtak fel; ez az előző évihez képest 16,4%-os növekedést jelent. A felhasználásnak a főbb célok szerinti arányai 1983-hoz képest nem változtak; az öszszes ráfordítás 40%-a gyártmányfejlesztésre, 23°'

0-a gyártásfejlesztésre szolgált. A licencvásárlásra fordított összeg az előző évihez viszonyítva 9.3%-kal csökkent, s a teljes felhasználásnak mindössze 6,6%-át tette ki. A vállalatok a központi műszaki fejlesztési célok megvalósításához 5.6 milliárd forinttal járultak hozzá, s ezt az összeget teljes egészében fel is használták. A felhasználási célok között nagymértékben növekedett a vállalati kutatási és fejlesztési alapjuttatás, s csökkent a vállalati megbízásra, valamint a külföldi szabadalomra és licencre fordított összeg. A kisvállalatok és a kisszövetkezetek 1984ben 2.2 milliárd forint nyereséget értek el; ez 64.5%-kal haladja meg az előző évit. A veszteség összege 59 millió forintot tett ki; ez azonban sokkal nagyobb az 1983. évinél, hiszen az mindössze 3 millió forint volt. A kisvállalatok és a kisszövetkezetek nyereségük 50.2%-át fizették be a költségvetésbe nyereségadó, jövedelemadó, bérfejlesztési befizetés, valamint városi és községi hozzájárulás címén. Az adó megfizetése után visszamaradó 1,1 milliárd forint a különféle — részesedési, rendelkezési, fejlesztési, lakásépítési és egyéb — alapokban áll e vállalati és szövetkezeti körnek a rendelkezésére. A vállalatoktól és a szövetkezetektől származó nettó — támogatásokkal csökkentett — költségvetési bevétel 321,5 milliárd forint volt. Ez az előző évinél 37 milliárd forinttal több, de az előirányzottnál 1,8 milliárd forinttal kevesebb. A nettó befizetésnek 1983-hoz viszonyított többlete úgy alakult ki, hogy a bevételek 21,2 milliárd forinttal növekedtek, a támogatások ellenben 15,8 milliárd forinttal csökkentek. A támo-