Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.
1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról
12 irányzott 8—10% helyett csak mintegy 6%-kal csökkent. A központi beruházások nagy részében a műszaki megvalósítás üteme és a terven felül bevont vállalati és lakossági pénzösszesek a tervezettnél ióval nagyobb kifizetést tettek volna lehetővé. Néhány területen indokolttá vált a7 eredeti előirányzatok évközi növelése is. Más területeken viszont a tervezett beruházási egyensúly megtartására korlátozó, átcsoportosító intézkedéseket kellett hozni. A vállalati beruházási kifizetések 108.4 milliárd forintot tettek ki. Ez az 1983. évivel csaknem azonos összeg. A kizárólag saiát forrásból megvalósuló beruházások összege 6%-kal csökkent, de közben a hitellel és az állami támogatással megvalósuló beruházásoké nőtt. A készletállomány-növekedés 1984-ben 24,7 milliárd forint volt. Ez közel áll a tervezetthez. A növekmény magában foglalja a nem hatósági jellegű árváltozások hatását is. Noha a készletnövekedés — folyó áron — 1984-ben mintegy 2,6 milliárd forinttal meghaladta az előző évit. az utóbbi évekhez hasonlóan viszonylag mérsékeltnek mondható. A készletek — az eddigiektől eltérően — a vásárolt készetekből bővültek, míg a saiát termelésű készletek növekménye mérséklődött. A vásárolt készletek nagyobb arányban az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben növekedtek. Az iparban az előző évinél jóval kevésbé gyarapodott a vásárolt készletek állománya. A készletnövekedés mérsékelt üteme ellenére a készletgazdálkodást továbbra is az jellemzi, hogy lassú és bizonytalan az utánpótlás, hosszú a szállítási idő, s nem kielégítő a beszerzési biztonság. Az összes végső felhasználásnak több mint 85%-át kitevő lakossági fogyasztás az előirányzottnál nagyobb mértékben növekedett. A evorsabb növekedést döntően az tette lehetővé, ho^v a lakosság nomináliövedelme a számítottnál 2—3 száza 1 ékponttal nagyobb mértékben — mintegy 9%-kal — növekedett. Ezt nagyrészt az ellensúlyozta, hogy a fogyasztói árak színvonala a tervet meghaladóan emelkedett. Ebben döntő szerepük volt a piaci hatásokra bekövetkező áremelkedéseknek. A lakossági iövedelmeken belül az előző évek irányzatának folytatódásaként — bár lassuló mértékben (0.5 százalékponttal) — tovább nőtt a pénzbeli és a természetbeni társadalmi juttatások súlya. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme összességében 0,8 %-kal növekedett. Ezen belül a munkából származó jövedelmek reálértéke az 1982. évi csökkenés és a 1983. évi változatlan színvonal után kismértékben ugyan, de emelkedő irányzatot mutat. A munkások és az alkalmazottak reálbére 1984-ben mérsékeltebben csökkent. A lakosság a rendelkezésére álló pénzbevételének csaknem 87%-át termikek és szolgáltatások vásárlására használta fel. Az előző évinél többet költöttek lakásberuházásra. A pénzmegtakarítás készpénzben 9 milliárd forint, takarékbetétben 22 milliárd forint és értékpapírban 1 milliárd forint volt. Ez együttesen több a tervezettnél, de a teljes jövedelemben képviselt aránya az 1933. évi 4,6%-ról 4,4%-ra csökkent.
