Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.
1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról
II. Az állami költségvetés helyzete Az állami költségvetés bevételei és kiadásai az előirányzatokhoz képest egyaránt majdnem 2%-kal nagyobbak voltak. A bevételek összege 1984-ben 572,9, a kiadásoké 576,6 milliárd forint volt. Ez az előző évi forgalomhoz képest 5,4, illetőleg 4,9° o-os növekedést jelent. A bevételek és a kiadások egyenlegeként a költségvetés hiánya 3,7 milliárd forint, s ez 200 millió forinttal nagyobb a tervezettnél. Az állami költségvetés pénzügyi helyzete 1984-ben is tovább javult. Ezt a növekvő külkereskedelmi aktívum miatt megkövetelt belföldi megtakarítás magyarázza. A költségvetés a folyó jövedelmeiből az előző évinél és a tervezettnél is nagyobb hányadot takarított meg: terven felül 1,5 milliárd forint forgóalap-feltöltést és 3 milliárd forint hiteltörlesztést teljesített. A képzett hitelfedezeti alap kisebb az előirányzottnál, mert év közben megváltozott a Dunai Vasmű állami nagyberuházás finanszírozásának formája, s az államkölcsön folyósításának helyébe terven felüli költségvetési alapjuttatás lépett. A bevételeknek mintegy 82%-át kitevő vállalati és szövetkezeti befizetések és a kiadásoknak egy negyedét jelentő vállalati támogatások egyenlegeként a vállalati nettó költségvetési bevétel az 1983. évinél 37 milliárd forinttal több lett, s a tervezetthez közelállóan alakult. A vállalati jövedelmekből származó befizetések közül elsősorban a nyereséget terhelő adók és az egyéb vállalati befizetések nagyobbak a tervezettnél. A termelési és az értékesítési folyamatok alakulásával kapcsolatosan a számítottnál több lett a különbözeti termelői forgalmiadóvisszatérités, az import-ártámogatás és az egyéb támogatás, miközben a költségvetés a tervezettnél 2,8 milliárd forinttal kevesebb támogatást folyósított termelési árkiegészítés és dotáció címén. Az összes vállalati támogatás 1983-hoz képest 15,6 milliárd forinttal csökkent; ennek legnagyobb része (több mint 13 milliárd forint) abból adódik, hogy a fogyasztói árkiegészítések mérséklődtek. Részben az állami szektorban kifizetett bérekkel és jövedelmekkel, részben a kisvállalkozások terjedésével függ össze az, hogy 1984ben erőteljesen nőttek a költségvetésnek a lakosságtól származó bevételei. A lakosság 1983hoz képest több mint 20%-kal nagyobb összeget fizetett be a költségvetésbe társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék címén. Az ilyen címen teljesített befizetések meghaladták a 28 milliárd forintot. A lakossági adók és illetékek 2,6 milliárd forinttal haladták meg az 1983. évit és 1,9 milliárd forinttal az előirányzatot. 1984. január l-jétől összevonásra került az általános jövedelemadó és a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója. Ugyanakkor lehetővé vált a több forrásból származó jövedelmek összevont, a jövedelemtömeg egészére érvényesülő progresszív adóztatása is. Az új jövedelemadó egyidejűleg enyhített az emelkedő árszínvonal miatt növekvő adóterheken. Az 5—10 százalékpontos adókulcsmérséklés főképp a levonásos jövedelemadóknál mérsékelt sokat az adózási kötelezettségeken. Ily módon az önállóan tevékenykedő kisiparosok, magánkereskedők, szellemi foglalkozásúak és az általános jövedelemadó szabályai szerint adózó más magánszemélyek jövedelemadózási és forgalmiadózási kötelezettsége 600 millió forinttal csökkent. Minthogy a kisvállalkozási formákban részt vevő magánszemélyek száma és adó alá vonható jövedelme gyors ütemben növekedik, továbbra is gyorsan emelkednek a társaságoktól származó adóbevételek (társasági adó, általános jövedelemadó, forgalmi adó). Az 1984. évi adóbefizetés — az 1983. évi 1,4 milliárd forinttal szemben —