Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.

1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról

I. A népgazdaság 1984. évi fejlődése A népgazdaság fejlődését 1984-ben az egyensúlyi viszonyok erősítésének feladata, mindenekelőtt a külgazdasági egyensúly további javítása és nemzetközi fizetőképességünk megőrzése határozta meg. A népgazdaság 1984. évi fejlődése nagyjában megfelelt az éves terv céljainak, bár néhány területen az arányokban és a mértékekben eltért az előirányzatoktól. A termelés — elsősorban az iparban — a tervezett növekedési ütemnél gyorsabban bővült. A mezőgazdasági termékek előállítása 1984-ben lényegileg ugyanannyival növekedett, amennyivel az előző évben csökkent. A nemzeti jövedelem bővülése is meghaladta az előirányzottat. Az 1934-ben elért mintegy 2,7%-os növekedés 1980 óta a legnagyobb arányú volt. A jövedelmek belföldi felhasználása — az évközi központi intézkedések ellenére — az előirányzottnál kevésbé mérséklődött. A tervezettnél kevésbé mérséklődtek a beruházások, a lakossági és a közösségi fogyasztás pedig öszszességében gyorsabban (megközelítőleg 1%-kal) növekedett az előirányzottnál. A lakosság pénzjövedelmei 8,8°'„-kal, a fogyasztói árak R.3

0/

0-kal emelkedtek. A lakosság életkörülményei összességükben a céloknak megfelelően alakultak. A kiviteli többlet az előző évihez képest nőtt, de a tervben előirányzott mértéket csak megközelítette. A gazdálkodás eredményei a jövedelmi folyamatok alakulásában is visszatükröződnek. A népgazdaságban megtermelt összes jövedelem (a nettó nemzeti termelés) — folyó áron — 9.6%-kal lett nagyobb. A belföldi termelői árak összességükben a számítotthoz közelállóan emelkedtek. A forintleértékelés áremelő hatását az importárak lassúbb emelkedése részben kiegyenlítette. A terv azzal számolt, hogy a teljes népgazdasági jövedelem két fő összetevője: a bérek és egyéni jövedelmek, valamint a költségvetés és a vállalati szféra között felosztott tiszta jövedelem ugyanolyan ütemben növekedik majd, mint a teljes jövedelem. Valóságosan a bérek és az egyéni jövedelmek valamivel lassabban (9,3%-kal), míg a tiszta jövedelem némileg gyorsabban (9.8%-kal) növekedtek. A munkajövedelmeken belül 1984-ben is erőteljesen növekedett a lakosságnak árutermelésből és kisegítő-, illetőleg magántevékenységből származó jövedelme. A teljes népgazdasági jövedelmek folyó áron számított csaknem 76 milliárd forintnyi összegű növekményéből mintegy 39 milliárd forint a tiszta jövedelmet növelte. A növekménynek valamivel több mint a fele a költségvetés jövedelmeit bővítette. A jövedelmek képzésének folyamatában a kívánatosnál lassabban csökkentek a termelés fajlagos költségei, s lassabban mérséklődött az importigényesség is. Kedvezőtlen jelenség, hogy a fajlagos energiafelhasználás csökkenés helyett növekedett. E tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy a hatékonyság nem javult a számított mértékben. A belföldi felhasználást mérsékelte a teljes népgazdasági jövedelemnek mintegy 4%-át kitevő kiviteli többlet. A népgazdasági beruházások a tervezettnél lassabban mérséklődtek. A szocialista szektorban a beruházási kifizetések — folyó áron — 187,7 milliárd forintot értek el. Ez a terv szerinti összeget 4,7—7,7 milliárd forinttal haladta meg. A beruházások mennyisége -—• miközben a beruházási árak színvonala mintegy (3%-kal, a tervezetthez küzelállóan emelkedett — az elő-