Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.

1975-17 • Törvényjavaslat az élelmiszerekről

255 3 Nyersanyagok és adalékanyagok felhasználása 12. § Élelmiszer előállításához nyersanyagként csak olyan terményt, továbbá növényi, állati, illetőleg ásványi eredetű terméket szabad felhasználni, amely az emberi egészségre nem káros, és megfelel az élelmezés-egészségügyi előírásoknak, szabványnak vagy más minőségi előírásnak. 13. § (i) Élelmiszer színezésére, zamatosítására, dúsítására, derítésére, tartósítására vagy más célra csak olyan adalékanyagot szabad felhasználni, amely az alkalmazott mennyiségben az egészségre nem ártalmas és a) óvja vagy növeli a termék táplálkozási értékét, eltarthatóságát és tetszetősségét, vagy b) különleges étrendhez szükséges alkotórészt tartalmaz. (2) Élelmiszer előállításához tilos olyan adalékanyagot felhasználni, amely a hibás minőségnek, nem engedélyezett gyártási vagy kezelési eljárásnak az elpalástolására szolgál. (3) A vegyi (szintetikus) eredetű anyagok közül élelmiszer előállításához csak a hatóság által erre a célra engedélyezett és zárt csomagolásban forgalomba hozott adalékanyagot szabad felhasználni. 14. § Külföldről származó nyers- és adalékanyag felhasználására a 30. § rendelkezései az irányadók. 15. § (1) Élelmiszernek és mesterséges jégnek az előállításához csak ivóvizet szabad felhasználni. (2) Élelmiszer hűtésére természetes jeget csak külön jogszabályban előírt módon, az egészségügyi követelmények megtartásával szabad felhasználni. Minőségi követelmények 16. § (1) Élelmiszert csak jó minőségben, megfelelő tápértéket eredményező összetételben és gyártási eljárással, az élelmezés-egészségügyi követelményeknek a teljesítésével szabad előállítani. (2) Ha a minőséget szabvány vagy más minőségi előírás határozza meg, az élelmiszert ennek megfelelően kell előállítani. (3) Kivitelre előállított élelmiszereknél a nemzetközi és külkereskedelmi szerződésben előírt minőségi feltételeket kell megtartani. 17. § (1) Az élelmiszer minőségére vonatkozó szabványban vagy más minőségi előírásban meg kell határozni: a) az élelmezés-egészségügyi jellemzőket (a megengedett szennyeződés mértékét stb.), b) a nyers- és az adalékanyagnak a minőségét, mennyiségét és az élelmiszer összetételét, c) az érzékszervi jellemzőket (íz, szag, stb.), d) a súlyt, illetőleg a térfogatot és e) a csomagolás követelményeit. (2) Az élelmiszer minőségére vonatkozó adatokat, ha ezekről szabvány vagy más minőségi előírás nem rendelkezik, üzemenként gyártmánykönyvben kell nyilvántartani. 18. § Tilos közfogyasztás céljára olyan terméket előállítani és forgalomba hozni, amelyet megtévesztésre alkalmas módon részben vagy teljes egészében nem élelmiszer-nyersanyagból, illetőleg idegen anyagnak a felhasználásával vagy más eljárással készítettek, s ezáltal a terjedelmet vagy a súlyt növelték, illetőleg a termék eredetét, összetételét, minőségét hátrányosan megváltoztatták (hamisított élelmiszer). 19. § Az élelmiszerek minőségére és előállításuk módjára vonatkozó főbb adatokat — kivéve a vendéglátás keretében szolgáltatott ételeket és cukrászati készítményeket — központilag szabályozott gyűjteményes adattárban: Magyar Élelmiszerkönyvben kell rögzíteni. • Gyártási engedély 20. § (1) Kizárólag gyártási engedély alapján szabad előállítani: a) az új élelmiszert, kivéve a vendég-