Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.

1975-11 • Törvényjavaslat a honvédelemről

206 20 2. Az Országgyűlés az Alkotmánynak megfelelően ellátja az ország fegyveres védelmével összefüggő alapvető feladatokat. Ezek az ország függetlenségével, területi sérthetetlenségével és védelmével, továbbá a hadviseléssel kapcsolatos legfontosabb nemzetközi szerződések megerősítésében, a hadiállapot kinyilvánításában és a békekötésről hozott döntésben, valamint a honvédelemre vonatkozó alapvető jogszabályok megalkotásában jutnak kifejezésre. 3. Az Elnöki Tanács az alkotmányos jogkörében megállapítja és kihirdeti az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt és annak megszűnését, továbbá dönt az ilyen veszély vagy háború idejére rendkívüli hatáskörrel felruházott Honvédelmi Tanács létrehozásáról. Erre csak akkor kerülhet sor, ha az ország védelmi tevékenysége nem biztosítható tovább a békében kialakult irányítási rendszerrel és módon, tehát az irányítás fokozottabb központosítása indokolt. A javaslat emellett tartalmazza az Elnöki Tanácsnak más jogszabályokban eddig is szabályozott azokat a feladatait, amelyek a honvédelemmel összefüggők. 4. A 9. § (1) bekezdése a Honvédelmi Tanács fő feladatául háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély idején a honvédelem legfelsőbb irányítását és az ország összes erőforrásainak hatékony felhasználását határozza meg. E feladat ellátásához a 9. § (2) bekezdésében meghatározott államhatalmi és államigazgatási hatásköröket gyakorolja. Ezt a széles hatáskört a rendkívüli helyzet teszi szükségessé, így a védelemmel kapcsolatos legalapvetőbb irányítási funkciók egy testület: a Honvédelmi Tanács hatáskörébe kerülnek, hogy minél hatékonyabb legyen az ország védelmének vezetése. A javaslat nem tartalmaz konkrét rendelkezést a Honvédelmi Tanács összetételére. Ezt az Elnöki Tanácsra bízza, éppen úgy, mint a Honvédelmi Tanács elnökének, tagjainak és titkárának megválasztását. Kimondja viszont, hogy a Honvédelmi Tanács elnöke a fegyveres erők és a fegyveres testületek főparancsnoka. 5. A 10. § (1) bekezdése meghatározza a Minisztertanács feladatait a honvédelem erősítése, az állami és társadalmi rend védelme érdekében. Mint a felsorolásból kitűnik, a javaslat — összhangban a Honvédelmi Tanácsról szóló rendelkezésekkel — a Minisztertanács feladatait lényegében a felkészülés időszakára korlátozza, beleértve az ország mozgósítását is. Az ezt követő időszaknak az ország védelemmel összefüggő kormányzati feladatait a Honvédelmi Tanács látja el. A javaslat III. és IV. fejezete részletesen felsorolja a fegyveres erők és fegyveres testületek feladatait. Az esetleges változásokra tekintettel azonban e szervek tagozódását és alárendeltségét a Minisztertanács állapítja meg. Ugyancsak a Minisztertanácsnak ad hatáskört a honvédelmi felkészítéssel kapcsolatos alapvető állami és népgazdasági kérdésekben való döntésekhez. Ezt a honvédelemre való felkészülés kialakult gyakorlata tette indokolttá. Jogszabályi hiányt pótol a javaslatnak az a rendelkezése, amely az általános vagy részleges mozgósítás elrendelésére a Minisztertanácsot hatalmazza fel. A 10. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében a Minisztertanács határozza meg a mozgósításra való felkészüléssel kapcsolatban a központi és a területi szervek feladatait, valamint az állampolgárok egyes kötelezettségeit is. E rendelkezés törvényi alapot teremt ahhoz, hogy a honvédelem érdekében egyes szervek és állampolgárok a mozgósítási előkészületek (gyakorlatok) során a VII., XIV. és XV. fejezetekben meghatározott honvédelmi kötelezettségeken kívül is igénybe vehetők legyenek. A honvédelem irányítási rendszerének mind teljesebb kialakulását jelzi a javaslatnak a Minisztertanács Honvédelmi Bizottságáról szóló rendelkezése (10. § (2) bek.). Ez lehetővé teszi, hogy a Minisztertanács a honvédelemmel kapcsolatos egyes feladatait a Honvédelmi Bizottság útján lássa el, amely egyben irányítja a fővárosi, megyei honvédelmi bizottságok munkáját.