Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.

1975-11 • Törvényjavaslat a honvédelemről

is 204 RÉSZLETES INDOKOLÁS ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet ALAPVETŐ SZABÁLYOK (Az 1—5. §-hoz) 1. A javaslat az ország védelmére vonatkozó alkotmányos rendelkezések alapján meghatározza a honvédelem célját, a honvédelmi feladatokat, a törvény időbeli hatályát, valamint a nemzetközi szerződések megtartásával kapcsolatos szabályokat. Az 1. § az Alkotmánynak a honvédelemre vonatkozó rendelkezései átvételével állapítja meg, hogy a haza védelme állampolgári kötelesség, az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítenek. Bár a javaslat erről kifejezetten nem rendelkezik, az ún. kettős állampolgárokra is kiterjed a törvény hatálya. Jogunk szerint ugyanis azt a magyar állampolgárt, aki egyben más államnak is állampolgára, mindaddig magyar állampolgárnak kell tekinteni, amíg magyar állampolgárságát el nem vesztette. 2. A javaslat — eltérően a hatályos honvédelmi törvénytől — meghatározza a honvédelem célját annak az elvnek megfelelően, hogy a honvédelem az egész társadalom ügye. A honvédelem céljának tekinti az ország lakosságának, területének, valamennyi szervének és gazdaságának tervszerű felkészítését, szükség esetén mozgósításukat és igénybevételüket a haza megvédése érdekében. 3. Átfogóan állapítja meg a javaslat a honvédelmi feladatokat is, amelyek szintén kiterjednek az egész társadalomra. E feladatok közé sorolja a honvédelem társadalmi méretű szervezését, irányítását és az ezzel összefüggő nevelőmunkát, az állampolgárok személyes szolgálatának teljesítését, végül a társadalom különböző szervei és az állampolgárok gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését. 4. Minthogy e törvény alapján történik egyfelől a honvédelemre való felkészülés, másrészt maga a honvédelem, tehát a haza fegyveres védelme, a javaslat a törvény hatályát mind béke, mind háború idejére kiterjeszti. Rendelkezéseinek túlnyomó része mindkét időszakra vonatkozik. Külön határozza meg azokat a rendelkezéseket, amelyek csak háború idejére szólnak. A javaslat, bár erről kifejezetten nem rendelkezik, a hadiállapotot azonosnak tekinti a háború időszakával. A hadiállapottal, illetőleg a háborúval szoros összhangban különbözteti meg a javaslat az országot külső és belső támadással fenyegető veszély időszakát, és különbséget tesz aszerint, hogy a veszély súlyos-e vagy kevésbé súlyos. A súlyos veszély időszaka a Magyar Népköztársaság biztonságát, területi épségét, függetlenségét, állami vagy társadalmi rendjét, illetőleg a közrendet és a közbiztonságot fokozott mértékben veszélyeztető események bekövetkezésével áll be. Erre az időszakra a javaslat általánosan — összhangban az Alkotmánnyal és más jogszabályainkkal (pl. a Büntető Törvénykönyvvel) — kiterjeszti a háború idejére szóló rendelkezéseket. Az itt említett, még hadiállapoton kívüli bármely eseményt tehát olyannak kell tekinteni, mint amely a honvédelmi kötelezettség ugyanolyan terjedelemben való teljesítését, illetőleg egyes rendkívüli intézkedések elrendelését és alkalmazását teheti