Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.
1975-11 • Törvényjavaslat a honvédelemről
203 17 — a minisztereknek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek, különösen a honvédelmi miniszternek honvédelmi igazgatási feladatai, — a fővárosi és a megyei honvédelmi bizottságok, valamint a fővárosi kerületi, városi és járási védelmi bizottságok feladatai. b) Katonai jellegű kötelezettségeikre tekintettel a javaslat rögzíti — a fegyveres erőkön kívül — a fegyveres testületek és a rendészeti szervek ilyen természetű feladatát, és törvényi feltételeket teremt a kiképzett tartalékos állományuk biztosításához. c) Az államigazgatási hatáskörök decentralizálásával, illetőleg a tanácsi hatáskörök kiszélesítésével összhangban az új szabályozás a tanácsi szervek részére több olyan honvédelmi igazgatási feladatot állapít meg, amely alacsonyabb szinten szabályozott, illetőleg, amelyet a gyakorlat alakított ki. d) A javaslat kiegészíti az állampolgárok személyes honvédelmi kötelezettségeit a honvédelmi oktatásban való részvételi kötelezettséggel. Ez azokat a fiatalokat érinti, akik még nem voltak katonák. e) Lényeges változtatást vezet be a javaslat a hadkötelezettségről szóló hatályos rendelkezésekhez képest: — csökkenti a sorkatonai és a tartalékos katonai szolgálatnak a hatályos törvényben meghatározott időtartamát, — a harckészültség követelményeinek megfelelően szabályozza a tartalékos katonai szolgálatot; a hadkötelezettség felső korhatárát 50-ről 55 évre emeli fel, — törvényi szinten állapítja meg a sorkatonai szolgálatot nem teljesítők honvédelmi hozzájárulási kötelezettségét, — lehetővé teszi béke idején is egyes szakképzettségű nőknek hadkötelezettség alapján történő nyilvántartásba vételét, megjelenésre és bejelentésre vonatkozó kötelezését, — a szolgálathalasztás vagy félbeszakítás esetén a sorkatonai szolgálatra behívás lehetőségét kiterjeszti a 28 éves korhatárig, — jogalapot teremt az egyetemet és főiskolát végzett hadkötelesek sorkatonai szolgálatának egységes szabályozásához. f) A javaslat szűkíti a polgári védelemre kötelezettek körét, mert a kötelezettség alsó korhatárát 14-ről 16 évre emeli fel. g) A javaslat törvényben állapítja meg a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos és továbbszolgáló állományának szolgálati viszonyára vonatkozó alapvető szabályokat. fa) Az anyagi szolgáltatási kötelezettség mellett a javaslat új intézményként vezeti be a gazdasági kötelezettséget, amely elsősorban a gazdálkodó szerveket terheli. i) A háború és az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély időszaka mellett — a honvédelemre való hatékony felkészülés érdekében — a javaslat meghatározza az állam biztonságát kisebb mértékben fenyegető veszély időszakát, amely alatt egyes rendkívüli intézkedések ideiglenes jelleggel bevezethetők. 4. A javaslat legfőbb jellemzője, hogy átfogóan meghatározza az állami szervek, a szövetkezetek és a társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok alapvető honvédelmi feladatait, kötelezettségeit, továbbá a kötelezettségek teljesítésével együtt járó jogokat. Minthogy a honvédelem elvei ma már kialakultak, de a honvédelem rendszere a részleteket illetően állandóan fejlődik, a javaslat az alapvető szabályokat foglalja magában. Ezáltal lehetővé teszi, hogy a nem alapvető kérdésekben a változó viszonyok folytán szükségessé váló módosítások minisztertanácsi vagy miniszteri rendeletek útján valósuljanak meg. Az új honvédelmi törvény így alkalmassá válik arra, hogy hosszú távon biztosítsa az ország védelmi képessége növelésének jogszabályi alapját.
