Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

4667 zák meg azokat a kisebb súlyú ügyeket, amelyeket a szövetkezeten belül is megnyugtatóan le lehet zárni. Megjegyzendő végül, hogy a szövetkezeti döntőbizottságra vonatkozó szabályok csak abban az esetben irányadók, ha az illető szövetkezeti ágazatra vonatkozó ' jogszabályok másként nem rendelkeznek. A szövetkezeti döntőbizottság megalakításának kötelezettsége alól az ágazati szabályozás kivételt tehet. c) A törvényjavaslat egységesen 3 évben jelöli meg az elévülés időtartamát, kivéve a bűntettel okozott kár megtérítésére irányuló követelés esetét. Jogszabály ettől eltérően is rendelkezhet; egyes — pl. a mezőgazdasági — szövetkezeti ágazatokban vannak olyan igények (társadalombiztosítási jellegű megtérítési és más követelések), amelyekre három évnél rövidebb elévülést állapít meg a jelenlegi jog. Az egységesítés nem eredményezhette az ilyen természetű határidők jelentős meghosszabbodását. d) A szövetkezetben tagsági viszony alapján dolgozó tagok és a munkaviszony alapján dolgozó munkavállalók helyzetének közelítése jegyében a 89. §-ban foglalt rendelkezés a tagsági vitáknak a szövetkezeten belül érvényesülő hatásköri és eljárási szabályait a szövetekezeti alkalmazottak munkaügyi vitáira is alkalmazni rendeli, kivéve, ha az ágazati jogszabályok másként rendelkeznek. HARMADIK RÉSZ Szükséges, hogy a törvényjavaslat szabályozza és részben új alapokra helyezze a szövetkezetek érdekképviseleti szerveinek helyzetét, továbbá az állam és a szövetkezetek kapcsolatát. Ez a tárgya a III. Résznek. VII. fejezet A szövetkezetek érdekképviseleti szervei * Az önkéntesség és a gazdasági önállóság elvének megfelelően a szövetkezeti érdekvédelem kiépítése önkéntes alapon történik és a szövetkezetek, valamint érdekképviseleti szerveik között nincs alá- és fölérendeltségi viszony. 1. a) A 90. §-ból, amely a területi szövetség fogalmát adja meg —- elsősorban azt kell kiemelni, hogy e szervezet azoknak a. szövetkezeteknek az irányítása alatt működik, amelyek a szövetséget létrehozták. A szövetség gazdái tehát a tulajdonosi kollektívák: a szövetkezetek. A 90. § (2) bekezdése — a bevezetőben említett alapvető szempontok egyikének megfelelően — hangsúlyozza, hogy a területi szövetséget a szövetkezetek maguk hozzák létre, alakítják meg és ebben a kérdésben egyedül a szövetkezet legfőbb szervének, a közgyűlésnek van döntési jogköre. A döntés természetesen azzal is jár, hogy a szövetkezetnek a szövetség fenntartáshoz hozzá kell járulnia. A szövetkezet döntési jogkörével összhangban itt is érvényesül a nyitott tagság elve, tehát a területi szövetség nem zárkózhat el a felvétel elől. Államigazgatási szerv tehát nem kötelezheti a szövetkezetet a szövetségbe való belépésre és a szövetség nem hozhat ilyen határozatot (v. ö. 95. §). A területi szövetség feladatai: a szövetkezetek érdekeinek képviselete, szolgálata (91. §). A szövetkezetek kettős céljára tekintettel az érdekképviselet is két síkon,