Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

6 8 47 gazdasági és társadalmi síkon mozog. A javaslat a szövetség főbb feladatait csak keretszerűen jelöli meg. E keretek kitöltése és bővítése az alapszabályokra — végső soron a szövetség tevékenységét irányító szövetkezetekre — tartozik. Általános követelmény, hogy a szövetség csak a. szövetkezetek részére nyújthat szolgáltatásokat, de gazdálkodó tevékenységet nem folytathat. A 92., 93. és 94. § szabályozza a szövetség területi létrejöttét, az alapszabállyal kapcsolatos kérdéseket és a területi szövetség legfőbb testületi szervét, a küldöttközgyűlést. A küldöttközgyűlésre megválasztott küldött a szövetkezetben tisztségviselővé válik (30. § (i) bekezdés). b) A 95. § meghatározza a területi szövetség jogállását. Abból, hogy a szövetséget az érdekelt szövetkezetek Önként hozzák létre és szüntetik meg, továbbá hogy központkényszer nincs, következik, hogy a területi szövetség nem hozhat a szövetkezetre nézve kötelező határozatot. A területi szövetség társadalmi jellegének az felel meg, ha a felmerült gazdálkodási és mozgalmi kérdésekben a szövetség ajánlásokat dolgoz ki a szövetkezetek részére. Az ajánlás a szövetkezetre csak akkor válik kötelezővé, ha a szövetkezet illetékes testületi szerve azt megtárgyalta, és magára nézve kötelezőnek elfogadta. c) A 96. § a szövetségből való kilépés, a szövetségből való kizárás és a szövetség megszüntetésének kérdéseit rendezi. Az önkéntesség elvének felel meg az a szabály, amely a szabad kilépést mondja ki. Meg kell azonban adni a szövetség küldöttközgyűlése számára is azt a lehetőséget, hogy kizárhassa azt a szövetkezetet, amely nem járul hozzá a közös feladatok ellátásának anyagi fedezéséhez. A szövetség megszüntetésére is csak a küldöttközgyűlés lehet illetékes. A területi szövetségek — ugyanúgy, mint maguk a szövetkezetek — állami törvényességi felügyelet alá tartoznak (vö. 113—114. §). d) Egyes szövetkezeti ágazatokban szakmai szövetségek is kialakultak. Ezek a sajátos szakmai érdekek képviseletét, érvényre juttatását szolgálják. A törvényjavaslat ezt a szövetségi formát általánosítja: bármely szövetkezeti ágazathoz tartozó szövetkezetek részére lehetővé teszi ilyen szövetségek létrehozását (97. §). A szakmai szövetségre általában a területi szövetségre vonatkozó szabályokat kéri alkalmazni. Két kérdést azonban az ágazati jogszabályokra kellett utalni: milyen feltételek mellett lehet szakmai szövetséget létrehozni, illetőleg megilleti-e a szakmai szövetséget a területi szövetség jogállása. Ahol ui. területi szövetség van, a szakmai szövetség aligha gyakorolhatja ugyanazokat a jogokat, mert ez szükségtelen kettősséget jelentene. A 98. § is az önkéntesség elvének megfelelő szabályokat tartalmaz. 2. Országos szinten a szövetkezetek társadalmi és gazdasági érdekei képviseletének felelősségteljes feladata a szövetkezetek országos tanácsaira hárul. Ezek a tanácsok képviselik egyúttal nemzetközi viszonylatban is az egyes szövetkezeti ágazatokat. a) A törvényjavaslat egységesíti az országos érdekképviseleti szervek létrehozatalát. Az új szabályozás lényege az, hogy a területi szövetségek és a szövetkezetek nem tagjai az országos érdekképviseleti szerveknek. Az országos tanácsokat nem is az említett szervek hozzák létre, hanem a szövetkezetek országos kongresszusai. A kongresszusok előkészítésére a szövetkezetek küldöttválasztó gyűléseket tartanak. A küldöttválasztó gyűlések választják meg a kongresszusi küldöttek és egyúttal az országos tanács tagjainak többségét. Ez a megoldás biztosítja, hogy az országos tanács a szövetkezeti mozgalom egészét és az illető ágazat valamennyi rétegét képviselje. Az országos tanácsot a kongresszus egészíti ki a kellő létszámra. Az országos tanács — mint állandó jellegű testület — maga választja meg szer-