Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

66 45 Végül egy közös garanciális szabályt is ad a 84. § (3) bekezdése; ennek a lényege azonos a 80. § (2) bekezdésében foglalt szabállyal. Kártérítésre is csak a szövetkezetnek a külön jogszabályokban meghatározott, ezzel a jogkörrel felruházott szerve kötelezheti a tagot, éspedig sajátos — úgynevezett^kártérítési — eljárás útján. d) A szövetkezet által a tagsági viszonnyal összefüggésben tagjának okozott kár tekintetében fennálló felelősségre vonatkozóan a törvényjavaslat 85. §-a azt a megoldási módozatot követi, amelyet más felelősség esetében (80—81. §) alkalmazott. Ennek megfelelően csupán a szövetkezetet terhelő anyagi felelősség elvét mondja ki, feltételeként pedig csupán a károkozás jogellenességét állítja fel. A szövetkezetet terhelő anyagi felelősség minden egyéb vonatkozását az ágazati jogszabályokra utalja. Ezeknek feladata annak meghatározása, hogy a szövetkezet felelőssége mikor objektív, és mikor alapul vétkességen, milyen sajátos kártérítési felelősségi esetek fordulnak elő és végül, hogy a kártérítési felelősségnek mi a mértéke. 3. a) Az I. fejezet a szövetkezet szervei között szabályozza (28. §) a szövetkezeti döntőbizottságot. A 86. § részletezi ennek a — tagsági jogvitákat elsőfokon eldöntő — szövetkezeti szervnek a hatáskörét. A törvényjavaslat — az ágazati sajátosságokkal számolva — nem adja meg a tagsági vita részletes fogalmát; csupán annyit mond, hogy a tagsági jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban a szövetkezet és tagja között keletkezett vitáról van szó. Ezek a viták a legkülönbözőbb kérdésekben keletkezhetnek; erre vonatkozóan az ágazati jogszabályok adnak eligazítást. A javaslat e körben csak azzal az általános feltétellel számol, hogy az egyedi ügyben az illetékes szövetkezeti szerv vagy vezető már határozott, illetőleg intézkedett, s épp ebből keletkezett vita a szövetkezet és tagja között. Ezeknek a vitáknak az első fokon történő eldöntése a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörének a legfontosabb része. A másik része a hatáskörnek: a szövetkezet által tagjának okozott kár esetében a szövetkezet kötelezése a kár megtérítésére. E körben nincs a vitát megelőző határozat; az utóbbi hatáskört nem lehetett a vezetőségre ruházni, mivel magát a szövetkezetet kell kötelezni. A szövetkezeti döntőbizottság azonban fellebbviteli fórumként is eljár; ebbe a körbe is két esetcsoport tartozik. Az egyik a fegyelmi ügyek csoportja, a másik pedig a tag által a szövetkezetnek okozott kár megtérítésére való kötelezés. A törvényjavaslat nem határozza meg a fegyelmi hatóságokat, továbbá a kártérítésre való kötelezés kimondására jogosult szövetkezeti szerveket sem; mindkettőnek a meghatározása az ágazati jogszabályokra tartozik. Tekintettel azonban arra, hogy ezek a jogszabályok előreláthatólag decentralizálják a fegyelmi és kártérítési jogköröket, szükségessé vált, hogy az első fokon hozott ilyen tárgyú döntés ellen fellebbezni lehessen még a szövetkezet szervezetén belül. Erre a célra alkalmas a szövetkezeti döntőbizottság. Egyetlen kivétel van: ha az ágazati jogszabály a fegyelmi ügyet (pl. tisztségviselő tekintetében) a közgyűlés hatáskörébe utalja, vagy a kártérítésre kötelezést a közgyűlés mondta ki, határozata ellen nem lehet a szövetkezet más szervéhez fordulni. Ezt a kérdést a 87. § szabályozza. b) Alapvető elv, hogy a szövetkezet és tagja között felmerült vitában a szövetkezet szerve döntsön. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy minden vitának feltétlenül a szövetkezeten belül kell lezárulnia. Vannak olyan -— elsősorban vagyoni természetű — viták, amelyek elbírálása végső soron akkor a legmegnyugtatóbb, ha a bíróság dönt az ügyben. Éppen ezért a 87. § megnyitja a bírósági utat a tagsági viták terén. Ez nem új rendelkezés jogunkban, eddig is — bár szűkebb körben — volt erre lehetőség. A bírósági hatáskör egyrészt a döntőbizottság által hozott, másrészt a közgyűlés által fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat felülvizsgálatára irányul. A bírósági felülvizsgálat nem terjedhet ki minden ügyre; az ágazati jogszabályok határoz-