Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

6 0 39 3. A szövetkezeti tag jogait és kötelességeit kétféle forrásból lehet megismer­ni : az egyik a jogi szabályozás, a másik a szövetkezeti önszabályozás (az alapszabály, más belső szabályzatok, továbbá az esetleges tagsági megállapodások). A szövetkezeti tag jogait és kötelességeit tehát államigazgatási szerv nem álla­píthatja meg; ez a szövetkezeti Önkormányzat elvének egyik következménye. ar) A törvényjavaslat 58. §-a sorolja fel a szövetkezeti tag alapvető jogait. A fel­sorolás korántsem teljes; ezt az „alapvető" kifejezés jelzi. A tagnak további jogai is vannak és lehetnek, amelyeket az 57. §-ban felsorolt forrásokból lehet megálla­pítani. Az 58. § az alapvető jogoknak három területét jelöli meg: aa) a szövetkezet tevékenységében való részvétel joga, illetőleg jog a szövet­kezet által nyújtott szolgáltatások igénybevételére;' ab) a szervezeti jogok területe (tanácskozási jog, szavazati jog, megválasztható­ság); ac) a felvilágosítások kérésére irányuló jog, amely a másik oldalról azt a köte­lezettséget foglalja magában, hogy a tisztségviselők és más vezetők kötelesek meg­adni a felvilágosításokat. b) Az alapvető jogokhoz tartozik az is, hogy ha a tag — erre irányuló jogánál (egyben kötelességénél) fogva — résztvesz a szövetkezet tevékenységében (a közös munkában stb.), ahhoz is joga van, hogy megfelelő ellenszolgáltatást kapjon, illető­leg az eredményből részesedjék. A rendszeres munkadíjon felül (amely megfelel munkaviszonyban álló dolgo­zóknál a munkabérnek) a tagot évvégi részesedés is megilleti, természetesen csak eredményes gazdálkodás esetében. A részesedés egyik megnyilvánulási formája annak, hogy a szövetkezet az egyenrangú tulajdonosok csoportja. Az évvégi részesedésre való jogosultságnak különböző jogcímei lehetnek. A tör­vényjavaslat 59. §-ának (2) bekezdése kivételt nem tűrő elvként rögzíti le azt, hogy a tagok a gazdálkodás eredményéből az év végén elsősorban személyes közreműkö­désük alapján részesednek, és csak másodsorban a vagyoni hozzájárulás alapján. c) A szövetkezeti tag alapvető kötelességeire vonatkozó 60. §-ra részben ugyan­azok állanak, mint a jogokról szóló 58. §-ra. A kötelességek felsorolása sem kimerítő itt is az alapvető kötelességekről van szó. Ezek az alapvető kötelességek az alapvető jogoknak a másik oldalát jelentik. Lényegében ezek is három csoportra bonthatók: a szövetkezet tevékenységében való részvétel kötelessége, a szövetkezeti közéletben való részvétel, végül a szövetkezeti vagyon gondos kezelésének és védelmének kötelessége. A szövetkezeti tagsági viszonyban a jogoknak és a kötelességeknek egymással összhangban kell állniuk, ezek egymást kölcsönösen feltételezik. d) A 61. § — az 57. és a 60. §-hoz egyaránt kapcsolódóan — a tagsági megálla­podásokról rendelkezik. A tagsági megállapodásoknak elsősorban munkaszövetke­zetekben van jelentőségük; tartalmuk különböző lehet. Ide tartoznak pl. a mező­gazdaságban a háztáji gazdasággal kapcsolatos kérdések, az ipari szövetkezeteknél a munkakör, munkadíj, besorolás kérdései. Ha olyan megállapodásokról van szó, amelyeket a tagok szélesebb körével hasonló feltételek szerint célszerű megkötni, a szövetkezeti szabályozás körébe tartozik a megállapodások általános feltételeinek a meghatározása. e) A 62. § a szövetkezet vezető szerveinek alapvető kötelezettségével zárja a tagok jogairól és kötelességeiről szóló rendelkezéseket. A vezető szervek (ezeken itt is a vezetőséget és a felügyelő bizottságot kell érteni) a 11. §-ban foglaltaknak megfelelően kötelesek megteremteni annak feltételeit, hogy a tagok jogaikat gyako­rolhassák és kötelességeiket teljesíthessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom