Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

40 61 f) A tagsági jogviszony tartalmának fontos eleme a szövetkezet és a tag vagyoni kapcsolata, közelebbről és általában a tag részéről teljesítendő vagyoni hozzájárulás. A 63. § (1) bekezdése kimerítő jelleggel felsorolja a vagyoni hozzájárulás alapvető formáit. Ezek azok a formák, amelyek — de közülük legalábbis valamelyik — minden szövetkezeti ágazatban előfordulnak. Ezek közül a törvényjavaslat első helyre teszi a részjegy jegyzését. Ezzel azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy — bár a részjegy nem az egyetlen formája a vagyoni hozzájárulásnak, mégis — a jövőt tekintve fő formájának tekinthető. Második helyen tesz említést a javaslat vagyontárgyaknak (tipikusan termelőeszközöknek) a szövetkezet tulajdonába vagy használatába adásáról. A pénzbeli juttatás nem feltétlenül részjegy jegyzése formájában történik; ennek részletezésére azonban az egyes szövetkezeti ágazatok sajátosságai miatt nincs szükség. Tekintettel arra, hogy a vagyoni hozzájárulásnak az egyes szövetkezeti ágazatokban bizonyos hagyományos formái alakultak ki, a 63. § (2) bekezdése a megfelelő külön jogi szabályozásra utalja annak a kérdésnek a rendezését, hogy az adott szövetkezeti ágazatban milyen formát alkalmaznak, illetőleg ha több forma is ismeretes, ezeknek mi a viszonya egymáshoz. A 63. § a tipikus vagyoni hozzájárulási formákat sorolja fel. Ezen felül azonban vannak olyan sajátos tartalmú és formájú vagyoni kapcsolatok is a tag és a szövetkezet között, amelyeket nem lehet egységesíteni, amelyek csak egy-egy szövetkezeti ágazaton belül fordulnak elő. Ezekre vonatkozik a javaslat 65. §-a. * A részjegyre vonatkozó néhány alapvető szabályt a törvényjavaslat 64. §-a tartalmazza. A részjegy elsődlegesen az évvégi vagyoni részesedéshez ad jogalapot. A részjegyek alapján történő részesedést általában osztaléknak nevezik. Az osztalék kizárja a részjegy összege után kamat igénylését. Fontos rendelkezése a 64. §-nak, hogy a szövetkezeti részjegy nem forgalomképes értékpapír; az a tag személyéhez kötődik, másra át nem ruházható, de az ebben foglalt pénzkövetelés örökölhető. A részjegy a szövetkezet tartozásainak fedezetéül szolgál, tulajdonképpen ez is a rendeltetése. Ezekkel a szabályokkal van összhangban a 64. § (3) bekezdése, amely szerint a részjegyek összegét a tagsági viszony megszűnése esetében főszabályként vissza kell fizetni, kivéve, ha nincs felosztható vagyon, mert a szövetkezet abban az évben veszteségesen gazdálkodott. Veszteség esetében tehát a volt tag (örököse) sem tarthat igényt a részjegy visszafizetésére vagy azt csak csökkentett mértékben kaphatja meg. Mivel a szövetkezet elsősorban a tagok személyes közreműködésére alapítja tevékenységét, a 64. § (4) bekezdése kizárja, hogy korlátlan összegben állapítsák meg egy-egy részjegy összegét, vagy korlátlanul jegyezzenek részjegyeket. Bár a tagsági viszonyon alapuló nem vagyoni jogok a vagyoni hozzájárulás mértékétől függetlenül egyenlők (19. § (2) bek.), mégis szükség van a részjegy legmagasabb összegének és a jegyezhető részjegyek számának korlátozására. Ellenkező esetben ui. a vagyoni hozzájáruláson alapuló évvégi részesedés aránya eltorzulna és a szövetkezeti tagok között egyenetlenséget idézne elő. A korlátozást az ágazati jog:_üzabályok keretei között a szövetkezet alapszabályában kell megállapítani. 4. A tagsági viszony megszűnésének eseteit foglalja össze a 66. §. A megszűnés az elhalálozás természetes esetén felül elsősorban kilépéssel vagy kizárással, továbbá a szövetkezet jogutód nélküli megszűnésével következik be. Ezek közül a kilépés és a kizárás igényelt külön szabályozást. a) A szövetkezeti mozgalom széleskörű kibontakozása és megszilárdulása lehetővé tette, hogy a törvényjavaslat a kilépés tekintetében is az önkéntesség elvét