Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-55 • Törvényjavaslat a külkereskedelemről

616 4. A javaslat a szocialista külkereskedelem több mint 25 éves tapasztalatain alapszik. Figyelembe veszi a szocialista országok külkereskedelemre vonatkozó törvényhozásának eredményeit is. A javaslat csak az időtálló általános rendelkezéseket öleli fel, míg a gazdaságpolitika változásaitól fokozottabban függő részletkérdések szabályozását alacsonyabb szintű jogszabályokra hagyja. RÉSZLETES INDOKOLÁS I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény célja és hatálya (1-2-§•) A javaslat — a törvény szerkezeti felépítését követve — összefoglalja a szabályozásra kerülő főbb témaköröket (1. §), ezt követően meghatározza a törvény hatályát. A törvény hatálya alá tartoznak a hagyományos külkereskedelmi műveletek mellett a nemzetközi gazdasági kapcsolatok olyan új és növekvő jelentőségű formái is, mint a nemzetközi kooperációk, szakosítások és a külföldi gazdasági vállalkozások (pl. külföldön történő vállalatalapítás, külföldi vállalatban történő érdekeltségvállalás). A javaslat hatálya alá a széles értelemben vett külkereskedelem tartozik, de nem fogja át a külgazdasági kapcsolatok egészét. A legjelentősebb kivételeket maga a javaslat sorolja fel, fenntartja azonban a lehetőséget, hogy egyes kevésbé jelentős részterületeket külön jogszabály jelöljön meg. (2. §) Az egyes fogalmak tartalmának pontos meghatározása a végrehajtási jogszabályok feladata. A „gazdálkodó szervezet" kifejezés a javaslat alkalmazásában — tulajdoni formájától, felügyeleti alárendeltségétől függetlenül — minden olyan egységet jelent, amely a polgári jog szabályai szerint a forgalomban részt vehet, jogai és kötelezettségei lehetnek (állami vállalat, tröszt, társadalmi szervezet vállalata, szövetkezet, szövetkezeti vállalat, gazdasági társulás, költségvetési szerv, stb.). A külkereskedelem állami monopóliuma (3. §) A javaslat meghatározza a külkereskedelem állami monopóliumát. A külkereskedelmi monopólium olyan kizárólagos állami jogosítvány, amely az alábbi tartalmi elemeket foglalja magában: a) Az állam teremti meg a külkereskedelem nemzetközi feltételeit oly módon, hogy nemzetközi szerződéseket köt, részt vesz a nemzetközi szervezetek tevékenységében, külföldön állami külkereskedelmi szerveket működtet. b) Az állam hozza létre a külkereskedelem szervezeti rendszerét, részben oly módon, hogy kifejezetten külkereskedelmi tevékenység folytatására vállalatokat alapít, részben pedig egyéb gazdálkodó szervezeteknek külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosultságot ad,