Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-55 • Törvényjavaslat a külkereskedelemről

617 9 c) A külkereskedelmi tevékenységet az állam közvetlenül irányítja és ellenőrzi. A külkereskedelmi monopólium tehát kizárólag az államot és nem a külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezeteket illeti meg. A külkereskedelem feladata (4. §) A javaslat meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket a külkereskedelemnek a népgazdaságban el kell látnia. Ez a rendelkezés elsősorban a külkereskedelemmel kapcsolatos gazdaságirányítási tevékenység alapjául szolgál, és egyben iránymutatást ad a gazdálkodó szervezetek tevékenységéhez is. II. fejezet A KÜLKERESKEDELEM SZERKEZETI RENDSZERE ÉS MŰKÖDÉSE A külkereskedelmi tevékenység (5-§) A javaslat a külkereskedelmi tevékenység és a külkereskedelmi szerződés fogalmának meghatározásából indul ki. A külkereskedelemben széles körben alkalmazott különböző szerződéstípusok megjelölése a végrehajtási jogszabályok feladata. A javaslat gazdasági tevékenységet szabályoz, nem külkereskedelmi tevékenység tehát általában a gazdasági és műszaki információk ellenérték nélküli cseréje, a műszaki-tudományos együttműködés és a nemzetközi jellegű tudományos tevékenység. Nem tartozik a külkereskedelmi tevékenység körébe az államközi tudományos együttműködési munkatervek keretében megvalósuló közös fejlesztés. Ha azonban e tevékenységek során vagy eredményeként gazdasági tárgyú kötelezettségvállalást tartalmazó szerződés kötésére kerül sor, az üyen szerződés külkereskedelmi szerződés. A külkereskedelmi jog (6-H. §) 1. Az állami külkereskedelmi monopóliumból következik, hogy külkereskedelmi tevékenységet csak külkereskedelmi jog alapján, annak keretei között lehet folytatni (6. § (1) bek.). E rendelkezés alól maga a javaslat állapít meg indokolt kivételeket (9. és 10. §). A javaslat meghatározza a külkereskedelmi tevékenységre történő feljogosítás két alapvető módját, az alapító okiratot és a külön engedélyt (6. § (2) bek.). A külkereskedelmi jogot mindkét esetben a Minisztertanács által erre felhatalmazott külkereskedelmi miniszter adja. Ha a vállalatot nem a külkereskedelmi miniszter alapítja, az alapító szerv az alapító okiratba a külkereskedelmi miniszter engedélyében meghatározott külkereskedelmi tevékenységi kört veszi fel. A feljogo-