Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-55 • Törvényjavaslat a külkereskedelemről

615 Indokolás a külkereskedelemről szóló törvényjavaslathoz ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS 1. Korunkat a nemzetközi gazdasági kapcsolatok gyors fejlődése, a nemzetközi munkamegosztás elmélyülése jellemzi. Általánossá vált, hogy a külkereskedelmi forgalom növekedése meghaladja a bruttó nemzeti termék, illetve a nemzeti jőve­delem növekedésének ütemét. Ez a tendencia hazánkban hosszú idő óta érvényesül és ez adottságaink miatt a jövőben is megmarad. Magyarország exportjának értéke a nemzeti jövedelemhez viszonyítva mintegy 40%. Néhány jelentős ágazatban az exportra termelés meghatározó, ugyanakkor számos iparágunk döntő részben import nyers- és alapanyag bázisra épül. Gazdálkodó szervezeteink túlnyomó több­sége a külföldi piacokkal közvetlen vagy közvetett kapcsolatban áll. A külkeres­kedelem feladata, hogy szerves kapcsolatot létesítsen népgazdaságunk és a külföldi piacok között, előnyös feltételek mellett fejlessze az ország részvételét a nemzetközi munkamegosz tásb an. 2. Hazánk a világ csaknem valamennyi országával tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat. Nemzetközi kereskedelmünket a nemzetközi kötelezettségek tiszte­letbentartása, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a megkülönböztetéstől való mentesség elvei alapján kívánjuk folytatni. Külkereskedelmünkben a szocialista országokkal lebonyolított áruforgalom mintegy 2/3-os részarányt foglal el. Ehhez intézményes kereteket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa nyújt. Hazánk a szocialista országokkal folytatott, népgazdaságunk számára különleges jelentő­ségű kereskedelem mellett, az említett elvek alapján a világ más országaival is tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat. Napjainkban a kelet-nyugati kereskede­lemnek új és kedvező távlatai nyílnak meg, szélesítjük kapcsolatainkat a nem­szocialista országokkal való kereskedelemben is. A fejlődő országokkal — ugyan­csak a kölcsönös előnyök elve alapján — folytatott kereskedelem révén, gazdasági erőnkhöz képest hozzá kívánunk járulni a fejlődő országok gazdasági önállósága megteremtéséhez, gazdaságuk fejlesztéséhez. 3. A külkereskedelem állami monopólium. Eddig azonban a külkereskedelem szervezetét, működését és irányítását magasszintű jogszabály átfogóan nem szabá­lyozta. A törvényi szabályozást mindenekelőtt a külkereskedelemnek a népgazdaság­ban betöltött jelentős és fokozódó szerepe teszi szükségessé. Indokolja a törvény, megalkotását az is, hogy az Alkotmány az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége körének meghatározását külön törvényre bízza. A külkereskedelem kérdéseinek magasszintű jogi szabályozása nemzetközi kereskedelmi kapcsolataink szempont­jából is jelentős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom