Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről
36 57 ben a földbevitel és a közös munkavégzés arányának és körülményeinek megváltozása stb. Az előzőkből következik, hogy az átalakuláshoz bizonyos objektív feltételek bekövetkezése szükséges, az tehát szintén nem pusztán elhatározás kérdése. Az átalakuláshoz a következő együttes feltételeket kívánja meg a törvényjavaslat: a) a változás objektíve már bekövetkezett vagy előrehaladott legyen; b) ne átmeneti piaci hatásokhoz igazodó, hanem végleges jellegű legyen és c) a változás olyan méretű legyen, hogy az a szövetkezet egészének az átalakulását indokolttá tegye. E feltételek meglétében sem teszi a törvényjavaslat kötelezővé az átalakulást, figyelemmel az'önkéntesség elvére. Az átalakulást a közgyűlés határozza el, éspedig — mivel a szövetkezet státusának a megváltozásáról van szó —, minősített többséggel és titkos szavazással. A szövetkezet státusának ennél a változásánál is előtérbe lépnek a kisebbség jogai. A törvényjavaslat 48. §-ának (2) bekezdése messzemenően biztosítja e jogok érvényesülését. A kisebbség — amely az átalakulással nem ért egyet, illetőleg az átalakult szövetkezetben nem kíván működni — a kiválás szabályai szerint járhat el. Lényeges eltérés azonban — és ez a kisebbség jogainak további garantálását jelenti —, hogy ilyen esetben a megszokott formához ragaszkodó kisebbség kiválásához nincs szükség a közgyűlés hozzájárulására. 4. A szövetkezet létének utolsó szakasza a megszűnés. Az Önkéntesség elvének megfelelően a' szövetkezet elsősorban akkor szűnik meg, ha a tagság a megszűnést önként elhatározza. Kivételes megszűnési eset a feloszlatás. Az 50. § rendelkezik az önkéntes megszüntetésről, az 51. § pedig a feloszlatásról, míg az azt követő §-ok a jogutód nélküli megszűnés mindkét esetére alkalmazandó közös szabályokat tartalmazzák. a) A szövetkezet megszűnését a közgyűlés titkos szavazással, minősített (kétharmados) szótöbbséggel mondhatja ki. A megszűnéssel kapcsolatban is szabályozást igényeltek a kisebbség jogai. Azok, akik a megszűnéssel nem értenek egyet, a kiválás szabályai szerint járhatnak el, itt is azzal az eltéréssel, amelyet az átalakulásnál adott a törvényjavaslat: a kiváláshoz ilyen esetben sem kell a közgyűlés hozzájárulása. b) A megszűnés sajátos és kivételes változata a hatósági úton történő feloszlatás. Ez az intézkedés kizárólag az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv hatáskörébe tartozik, mint legsúlyosabb szankció. Feloszlatásnak csak a törvényjavaslat 51. §-ának (1) bekezdésében felsorolt esetekben lehet helye; erre a garanciára kifejezett utalás történik az állami törvényességi felügyelet körében is (115. § (1) bekezdés f) pontja). Az 51. § (1) bekezdés a) pontja a törvényességi okok miatti feloszlatás esetkörét öleli fel. Esetkörről beszélhetünk, hiszen a törvényjavaslat nem sorolhatta fel az ide tartozó összes eseteket. Két feltételnek azonban fenn kell állnia: az egyik, hogy a szövetkezet egész működése ellentétben álljon a jogszabályokkal vagy az alapszabállyal; eseti jellegszerű jogszabálysértés nem elegendő. A másik feltétel: írásbeli felszólítás történt és a szövetkezet ennek ellenére sem állítja helyre a működés törvényességét. A felszólítás időtartamára, továbbá a felszólításban megjelölhető időtartamra vonatkozóan a törvényjavaslat nem ad szabályt, ezáltal mozgási területet biztosít a hatóság részére. A másik esetcsoportba a gazdasági okok miatti feloszlatás esetei tartoznak. Ha a szövetkezet fizetésképtelen helyzetbe kerül, először ún. szanálási eljárást kell lefolytatni. Az eredménytelen szanálási eljárás után kerülhet csak sor az életképtelennek bizonyult szövetkezet feloszlatására.
